Hogyan lehet a lélekből - nem pedig az elméből - kiinduló meditációt végezni? Hogyan lehet a lélekből kiindulni?

Amikor írtam a hozzászólásomat - ami sorban végül a 2 hozzászólás lett - akkor itt még nem szerepelt az első hozzászólás. Vélhetően pont akkor küldted el, amikor én írtam a saját szövegemet. Tehát a második hozzászólás az nem az első hozzászólásra reagálás, hanem csak kiegészítettem azt, amit a kérdésben írtam.

Foglalkoztam különböző filozófiákkal, szerintem egy kicsit jobban ismerem a hinduizmus vagy a buddhizmus tanítását, mint az átlag.

Kereszténység tanításait is ismerem egy kicsit.

Nyilván ebben az esetben a "kicsit" szót nem lehet pontosan behatárolni, hogy mennyit jelent.

Próbáltam már sokféle relaxációt, meditációt, a Silva féle módszert és egyebeket. Zent is, mantrát (dzsapázást) - nem gyengén.

(Tehát nem most kezdem a témával való foglalkozást.)

És nekem az jött, hogy ne az alsó énből induljak, amikor meditálni kezdek.

De mivel arra nem jöttem még rá, hogy akkor hogyan csináljam, ezért kérdezem itt, hogy itt hátha van valaki, aki már rájött.

Egy emberi nézőpont alapján azt mondhatnánk, hogy csak az alsó énből lehet elindulni a meditáció kezdetekor, de nekem akkor is az a megérzésem, hogy nem így kell csinálnom.