Az emberek tényleg megválasztják a szüleiket?

A karma, és a sors között egy nagy különbség van. A sorsot egy felsőbb hatalom szabja ki rád. A karma kizárólag a saját döntéseid, cselekedeteid, reakcióid következménye.

Beszélhetünk a káoszról, de nem hiszem, hogy messzire jutnánk, mert mindenben, ami létezik, van rendszer, mindent irányít valamilyen törvény. Valódi káosz ezért az ember által megtapasztalható világban nem létezik. Valószínű másképp értelmezzük a káoszt. Én úgy értelmezem, hogy egy állapot, ahol semmilyen törvény, vagy alapelv nem irányít, ezért káosz, azaz teljes rendezetlenség, zűrzavar. Ha leírod, te miként értelmezed a káoszt, lehet, hogy még egyet is fogunk érteni valamiben.

Sors, mint erő, minta, maga egy felsőbb hatalom.

Valóban az átlag ember életében rendszereknek kell uralkodniuk, hogy az általános tapasztalás és az ép elme megmaradjon. ,,Én úgy értelmezem, hogy egy állapot, ahol semmilyen törvény, vagy alapelv nem irányít, ezért káosz, azaz teljes rendezetlenség, zűrzavar.,, Igen. A Rend ellentétje.

A termodinamika törvények szerint működik. Minél összetettebb a rendszer, annál több változóval, és ismeretlennel kell számolni, de ez a számítási képességünk korlátoltságát mutatja, nem azt, hogy az adott rendszer nem egy ismert természeti törvény szerint működik. Az energiaátadás a termodinamikában mindig jól meghatározott törvények alapján történik. A termodinamikai kaotikus rendszerekben is leírhatók statisztikailag. Az pedig azt mutatja, hogy törvényeknek engedelmeskedő rendszerekről van szó.

Az emberi viselkedés már közelebb áll a kaotikushoz, de csak azért, mert olyan sok változóról van szó, amit nem lehet emberi ésszel követni. De ettől még ezek is szabályok szerint történnek. Kategorizálhatók, lebonthatók egyszerűbb elemekre, vagy egy nagyobb rendszer építhető belőlük. És persze ez is elemezhető statisztika, és valószínűség alapján.

A káosz mindkét esetben csak látszólagos, mindkettőben vannak szabályok.

A tudományokban az emberek vágya van kifejezve arra, hogy értelmet, rendszert találjanak a körülöttük lévő világra. Újabb és újabb dolgokat találnak fel, vetnek el, stb. Ami ma teljesen biztos, holnap lehet, hogy egy újabb kutatás hatására teljesen másképp lesz. Csak a kiindulás biztos, a most. Káosz :)

Az egyik nem lehet a másik nélkül. Ha van valami, akkor annak a hiánya is van.

A valóban tudományos módszerekkel felállított tételeket, ismereteket nem dobáljuk el, csak frissítjük, és kiegészítjük. A spirituális ismeretekkel is ez a helyzet, csak lassabban, mert ezek általában dogmatizáltak.

A hiányra nem mondhatod hogy létezik, az a létezés ellentéte. Egy létező dolog ellentétes pólusai létezhetnek. De ez is inkább filozódiai kategória nem tudományos. Az egzakt tudományok szerint valami vagy létezik, vagy nem. Ami nem létezik, az nem a létező dolgok ellentéte, vagy hiánya. Nem létezik neonzöld kakukkoló varjú. Ez nem azt jelenti, hogy a hiánya létezik. Még a szuperpozíció sem példa erre. Ott két létező állapot között áll a meg nem figyelt dolog. Mindkét létező állapot leírható, de eltérnek egymástól. A káosz, és a semmi nem írható le. A káosz azért nem, mert nem tudod körülírni, vagy felfogni, nincs mit leírni. A semmi konkrétan nem létezik, ezért nincs is mit leírni. A káosz egyszerűen mindaz, ami meghaladja az emberi elme képességét, hogy meglássa benne a szabályt. Tulajdonképpen a káosz olyasmi, amit még csak észlelni sem tudnánk, nemhogy körülírni. Minden érzékszervünk, és az azokat kiterjesztő érzékelő műszerek, valamint a gondolkodásunk is kizárólag olyan dolgokkal képes kapcsolatot teremteni, amik valamilyen szabályt követnek, valamilyen törvénynek engedelmeskednek. Akár itt létezhetne a káosz körülöttünk, fürödhetnénk benne, de soha észre sem vennénk, és a legnagyobb tudományos, és spirituális erőfeszítésekkel sem lennénk képesek kapcsolatba lépni vele.