Hogyan képzeljem el azt, hogy a lelkem elhagyja a testemet?

Az csak álom, azt álmodod hogy elhagyod a tested

Fekszel az ágyban, aztan érezd azt hogy felkelsz, de a tested ne mozduljon meg csak erositsd fel azt az érzést ahogy felkelsz

Grimfox, szerintem olvasd el, amit írtam 2esként, és akkor nem fogsz ilyen dolgokban hinni, ha logikusan átgondolod.

Nem azért magasszintű szellemi gyakorlat, mert veszélyes, hanem azért, mert nehéz megtartani a figyelmed és a tudatosságod egy olyan mechanizmus közben, ami arra szolgál, hogy pont hogy "kikapcsolja az agyad" és pihenni tudj. Egyszerűen nem erre való az alvás fázisa, ezért nehéz, nem azért, mert bármi veszélye lenne. Túl komolyan veszed az Insidious filmeket, ha ilyenekben hiszel. Ha bármi rosszat, mumust, démont látsz, azt csak a tudatod vetíti ki. Na m1 ezeket leírtam a linken található kérdésnél, majd olvasd el. Fizikai képtelenség, hogy a tudatod elhagyja a testedet, mivel az egész énvalód csak az agyadban létezik, ami a haláloddal vagy agyhalállal kikapcsol és megszűnsz létezni. Mivel ezek csak kvázi elektronikus jelek az agyadban, te magad, a személyiséged és a tudatod. Ennél fogva nem lehet a testet elhagyni, csak nagyon valóságosat álmodni.

Nem komplikálni akarom, csak óvatosságot javasoltam.

Én is egész kiskorom óta látom azt a halvány derengést dolgok körül, és a látszólag a levegőben táncoló, rengeteg fénypontot is. Olyan hat éves körül lehettem, amikor kijelentettem a tömött buszon nagymamámnak, hogy látom a levegőt. El is magyaráztam hogyan. Szerintem kissé beégettem vele nagymamámat, a többi utas meg hülyének nézett. Csak pár éve jöttem rá, hogy azok a pontok nem a levegőben táncolnak, hanem egészen közel a testfelszínhez. Gyakorlatilag abban a derengő aurarétegben, amiről te is beszéltél.

A fura szögből, csukott szemmel látást én is tapasztaltam. Olyasmi szögből láttam, mintha az államon, vagy inkább alatta lenne szemem, és azon keresztül néznék ki. Vagy épp oldalra, valahol a halántékom táján. Éreztem, hogy a testem milyen szögben van, és azt is, hogy a szemem csukva van. Az is különös volt, hogy a szobában teljesen sötét volt, és ezt láttam is, de mégis teljesen tisztán, és élesen láttam mindent. Nem fekete-fehérnek mondanám, bár egyszer-kétszer olyan is volt, inkább olyan volt, mintha mindennek csak a felszínét látnám minden további részlet nélkül. Néha ezt az állapotot másodpercekig fenn tudtam tartani, miután tudatossá vált a jelenség. Általában amint tudatossá vált, megszűnt, de volt egy, vagy két alkalom, amikor a megszűnés után is vissza tudtam állítani. Ez persze még nem testelhagyás, ez inkább a tudat általi érzékelés kategória. Biztos vagyok benne, hogy a tudatom még a testem keretein belül volt, csak nem ott, ahol általában van(homlok, és szemek mögött), és nem is abba az irányba fókuszált, amerre szokott(előre, a szemek irányába). Abban is biztos vagyok, hogy ébren voltam, jobban mondva nem aludtam, csak a tudatom került másmilyen állapotba, mint az általános éber.