Fénysebességnél gyorsabb információátadás lehetséges a kvantum-összefonódás jelenségét kihasználóan kívül más módszerrel is?

FÉNYSEBESÉGNÉL GYORSABBAN ? : A mai tudomány azt állítja, hogy nem lehet fénysebességet túllépni. Nem lehet a fénysebességet meghaladva információt továbbítani. A fénysebesség egy olyan átléphetetlen dogmaként szerepel az akadémiai tudományban, amely mint egy cenzúra a szabad gondolkodást akadályozza. Most be fogom bizonyítani, hogy tudunk információt küldeni azonnali távolba hatással, akár fényévekre is. Az információ már most is képes utazni azonnali távolba hatással, csak mi nem vagyunk rá képesek. Illetve képesek is vagyunk, csak nem merik tudósaink ezt a népnek elismerni. Most nem az anyag fénysebességfeletti gyorsításáról beszélek, amit Einstein speciális relativitáselmélete tilt, hanem csupán az információéról.

BEVEZETÉS : Az információ már most is azonnal képes egyazon pillanatban megjelenni kvantum-összefonódott pároknál. Viszont ezt mi nem tudjuk kihasználni, mert tudatosan nem tudunk olyan információt átadni, amit szeretnénk. A kvantumfizikában van egy olyan misztikus jelenség, amivel azonnali információ átadás történik. Ez pedig a kvantum-összefonódás. Kvantumfizikában összefonodáskor két objektum (többnyire részecske) kvantumállapota között összefüggés van olyan értelemben, hogy a teljes rendszer kvantumállapotát nem lehet a részrendszerek (külön részecskék) kvantumállapotának megadásával leírni. Magyarán az objektumok (eltávolodott részecskék vagy egy részecske kettéválasztásával keletkezett párok) együtt alkotnak egy kvantumrendszert. Ez az a jelenség a kvantummechanikában, amikor két részecske spinje vagy momentuma összefonódott állapotban van. Ilyenkor az egyikkel végzett művelet a másikra is kihat, az is változik a művelet hatására, hiszen együtt alkotnak egyetlen egészet. Csodás, mint a keleti ősi filozófiákban/vallásokban. Sehol a bogyóként viselkedő materializmus! Ennek megfelelően az egyik mérésével a másik is beáll sajátállapotba.

INFORMÁCIÓ TOVÁBBÍTÓDIK FÉNYÉVEKRE : Kvantum-összefonódás fennállhat egymástól térben igen távol eső objektumok között is. Ilyen összefonódottság általában együtt keletkező részecskék közt jön létre. Az összefonódás után amint megfigyeljük a pár egyik tagjának kvantumállapotát akkor a pár másik tagjának kvantumállapota annak komplementere (kiegészítője; ellentétes spinek) lesz. Ez a távolba hatás azonnali. Furcsán hangzik, de így ahogyan mondom azonnali a hatása ennek a hatásnak. Ez azért van így, mert tulajdonképpen egyetlen objektumot jelent a millió fényévekre egymástól utazó fény is. Itt információ továbbítás történik, mert az összefonódott részecskepár kvantumállapota mindkét részrendszerre (részecskére) kihat egyazon pillanatban. Nem változna meg különben a millió fényévekre elszáguldott részecskepár kvantumállapota sem, ha nem figyelnénk párját sem, tehát egyértelmű az információ küldés a részecskepárok közt. Amint az egyik részecskét egy adott kvantumállapotban figyeljük meg, úgy annak kiegészítő (komplementer) kvantumállapota jelenik meg az összefonódott társán, amivel egyetlen rendszert alkotnak, akár legyen az millió fényévekre is. A távolság itt nem számít. A hatás azonnali akár szimbolikus végtelen távolba is legyen társa. Fontos megjegyezni, hogy azért történik információ átadás a párok között, mert különben lehetne azonos kvantumállapotban is mindkét részecske, hiszen ha nem tudja a másik, hogy milyen állapotba ugrott össze az egyik, amit megfigyeltem, akkor bizony akármi lehet a másik állapota. A másik ami az információt igazolja, hogy abban a pillanatban alakul ki a párján a kvantumállapot, amikor a társát megfigyeltük. A hatás azonnali. Információcsere történik és ennek sebessége azonnali. Kis megjegyzés, hogy itt két irányba tért el a tudományfilozófia. Az egyik szerint nem szükséges fénysebességet túllépő információ átadásnak lennie, ha feltételezzük, hogy az összefonódott részecskepár egyetlen egész. Ebből olyan spirituális következetések jöttek elő, ami miatt a tisztán elméleti szinten kvantumfizikával foglalkozó kutatók ezt a lehetőséget elvetették. Ekkor ugyanis, ha a fényévekre eltávolodott részecskék valójában egyetlen részecske lenne és azért azonnali a távolbahatás, mert tulajdonképpen egy helyen vannak, csak mi érzékeljük éket fényévekre. Ebben az értelmezésben (kvantuminterpretációban) minden létező amit te látsz,érzel mind egyetlen helyen van, akármennyire is úgy képzeljük az elménk által hogy messze vannak. Erről sokat tudnék mesélni, hogy mi következik belőle, de hosszú lenne most.

* * *

AZ AZONNALI INFORMÁCIÓS TÁVOLBAHATÁS FELTÉTELEI :Mindenki ismeri a kétréses-kísérletet. Röviden ; Egy kvantumrészecske elé, ami lehet foton vagy akár elektron is két rést teszünk. Amennyiben nem figyeljük meg az ernyőig, ahol becsapódnak, úgy hullámként fognak viselkedni. Egyetlen foton, elektron, proton, atomok, molekulák (lásd Aspect kísérlet) is szétterjednek hullámként az egész térben gömböt formázva, mint egy hullám és önmagával kölcsönhat, interferálva mint egy hullám csapódik be az ernyőbe. A magyarázat a józan észnek ellentmond. A részecskeként forrást elhagyó elektron is szétterjed a térben, mint egy hullám. Átmegy mindkét résen és a túloldalon önmagával interferál és hullámként csapódik be az ernyőbe. Hulláminterferenciát mutat az ernyő; sűrűsödések és ritkulások lesznek az ernyőn. Ez történik, ha nem figyeljük meg a kvantumrészecskét. Abban az esetben, ha megfigyeljük, úgy hogy pl egy detektort teszünk az ernyő helyén az egyik rés irányába vagy akár közelebb viszünk egy tárgyat az egyik réshez, azért hogy megfigyeljük melyik résen is ment át az elektron, akkor a szétterjedt hullám hirtelen összeomlik egyetlen helyre és részecske lesz. Mindez azért mert megfigyeltük. Ilyenkor részecske intenzitás maximumot kapunk az ernyőn. [link]

MI DÖNTÜNK : Az hogy az ernyőn milyen mintázatot fog hagyni a kvantumrészecske a mi döntésünk. Ha megfigyeljük, akkor részecskeként csapódik az ernyőbe és egy csúcsot kapunk. Az elektronok egy helyre fognak hozzávetőlegesen becsapódni. Viszont amikor nem figyeljük meg hullámintenzitás rajzolódik ki az ernyőn. Valójában erre egyetlen kvantumrészecske is képes. Azaz egyetlen elektron ugyanúgy átmegy mindkét résen és becsapódik az ernyőn, mint egy hullám, annak ellenére hogy a józan ésszel nem ezt várnánk. Fontos megemlíteni, hogy az ernyőn levő elektronok becsapódási mintázatából egyértelműen meg tudjuk mondani, hogy megfigyeltük vagy sem, azaz hullámként vagy részecskeként csapódott be és ez a mi tudatos döntésünk következménye. Ez a lényeg!

* * *

AZONNALI INFORMÁCIÓCSERE BARÁTAINKKAL: Nincs más dolgunk, mint választani egy olyan égitest fényét amely akár gravitációs lencsén torzulva eljut oda is ahová küldeni akarjuk az információt. Az égitest fénye már összefonódva van a párjával, amely fényévekre lehet tőlünk és a párja akár épp most ér el oda ahová az üzenetet küldeni akarjuk. Emlékezzünk : mi döntjük el, hogy részecske vagy hullámként csapódik a kvantumrészecske az ernyőbe, annak függvényében, hogy megfigyeljük vagy sem, ad hullám interferenciát vagy intenzitás maximumot kapunk megfigyelésünk esetében, mert ekkor összeugrik a fény is. A dolgunk annyi, hogy az érkező fényt hol megfigyeljük, hol pedig nem, azaz békén hagyjuk. Mindezek függvényében fog eltérő intenzitásképet mutatni az ernyőn a párja is. Hiszen, ha nem figyeljük meg szétterjedve hullámként fog becsapódni az ernyőbe. Viszont ha előtte mondjuk mi, akik információt akarunk küldeni a fényévekre levő barátainkban megfigyeljük egy ernyővel például. Majd utána szabályos idő periodicitással engedjük le az ernyőt és akkor az utána érkező összefonódott fény még hullám marad. Ezt egy későbbi helyen egy ernyőben észlelni fogják a barátaink is fényévekre tőlünk, méghozzá azonnal, hiszen az összefonódott rendszer (részecskepár) egymásra hatása azonnali. Nincs más dolgunk, mint egy morse kód könyv alapján időben periodikusan az ernyőt változtatnunk, olyan lesz a minta is amit egy ennél távolabbi ponton mérnek a barátaink. Tudni fogják milyen üzenetet küldünk nekik, méghozzá azonnal. Mindez azért van, mert az összefonódott részecskék azonnali információcseréjét (távolbahatását) immár tudatosan is tudtuk befolyásolni, azáltal hogy mi döntöttük el, hogy megfigyeltük-e vagy sem. A kísérlet nem ellenkezik a fizika konzisztenciájával sem és megdőlt a fénysebességgel történő információcsere dogmája is.

* * *

KÖVETKEZTETÉS:

Gondolkoztál már azon, hogy ha eltöprengünk egy kicsit talán magunk is rájöhetünk olyan dolgokra, amit a tudósok a materializmus által lekorlátozva nem vesznek észre? Szerinted milyen dogmák veszik körül a mai tudományt? Milyen tanácsot adnál mely irányban kezdjünk újszerű gondolatokat megfogalmazni?