Einstein-rosen híd az a része az univerzumnak ami kaput biztosít földönkívüli életformák megjelenésének az univerzumban?
> Einstein-rosen híd
Ez egy elméleti konstrukció.
> az a része az univerzumnak
Már ha része az univerzumnak. Hogy léteznek-e féregjáratok, azt az univerzum topológiája határozza meg. Lehet olyan az univerzum, hogy nincsenek benne féregjáratok, meg lehet olyan is, hogy n darab féregjárat létezik. Viszont mi még nem figyeltünk meg féregjáratot, vagy olyan jelenséget, ami utalna a féregjáratok létezésére.
> ami kaput biztosít földönkívüli életformák megjelenésének az univerzumban
Elvileg akár lehet használni arra, hogy két pont között egy rövidebb úton lehessen eljutni. De ehhez megfelelő paraméterű féregjáratok kellenének.
> Benne lévő gravitációs hullámok vonzó és taszító hatást is képesek kifejteni.
Ez a mondat egy hablaty…
> Azok a tudósok akik tanulmányozták ezt a jelenséget
Hát magát a jelenséget nem, mert nem figyeltünk meg még féregjáratot. Maximum a hipotézis matematikai hátterét lehetne vizsgálni.
> azt írták hogy a jelen téridőben is tudunk benne utazni előre vagy hátra
Igen a féregjárat a téridő két területét köti össze.
> vagy a gravitációs hullámok segítségével másik téridőbe kerülhetünk vagyis egy párhuzamos univerzumba.
Ez is hablaty… A féregjáratoknak semmi köze a gravitációs hullámokhoz, és a kettőnek a párhuzamos univerzumok felvetéséhez.
Figyeljél hablaty!
Kip Thorne és Mike Morris kutatók munkáját akkor biztos nem olvastad?
ők pont ezekről a gravitációs hullámokról írtak hogy a téridőre milyen hatást tud kifejteni.
Vagy Raffai Péter asztrofizikus aki szintén a téridő és a gravitációs hullámok kapcsolatáról írt több tanulmányában.
Nyilván fáziskésés van nálad be kellene pótolni az újabb tudást amit még nem olvastál.
Ne haragudj Kérdező!
Az elméleteket,és azok kísérleti alkalmazását ne keverjük.
Amiről "csak" írnak,az elmélet.
A gravitációs hullámok vizsgálata tudomány.
A tudósok állítása az elmélet.
> ők pont ezekről a gravitációs hullámokról írtak hogy a téridőre milyen hatást tud kifejteni.
Oké, ez eddig világos. Nyilván a gravitáció meggörbíti a téridőt, a gravitációs hullámoknak a téridőre való hatása valóban érdekes kutatási téma lehet.
> Vagy Raffai Péter asztrofizikus aki szintén a téridő és a gravitációs hullámok kapcsolatáról írt több tanulmányában.
Oké, nagyszerű.
Már csak az a kérdés, hogy mi a köze a gravitációs hullámoknak a féregjáratokhoz? A gravitáció maga és a gravitációs hullámok a téridő görbültségére vannak hatással. A féregjárat meg a téridő topológiájából fakadó hipotetikus jelenség.
Nagyon hétköznapi hasonlattal „gyűrögetheted” az úszógumit akárhogy, nem lesz belőle labda. Meg gyűrögetheted a gumilabdát, nem lesz belőle úszógumi. Oké, hogy a gyűrögetésnek – a görbültség megváltoztatásának – is, meg a két tárgy topológiájának is van köze a felülethez, de teljesen más szempontból. A labda és az úszógumi között topológiai különbség van, amit a gyűrögetés nem változtat meg. Ugyanígy a téridő görbítése sem változtat a téridő topológiáján.
A gravitációs hullámoknak annyi közük van a féregjáratokhoz, mint a faliórának a vízórához. Hát ja, végül is mindkettő mér valamit, számok vannak rajta, de ezen kívül nem sok. Ugyanígy a féregjáratnak és gravitációs hullámoknak – meg úgy általában a gravitációnak – is kb. annyi közük van egymáshoz, hogy mindkettő kapcsolódik a téridőhöz, de teljesen más aspektusból.
Vagy hát én legalábbis várnék valami olyanra való utalást, hogy a téridő görbülete topológiai változást tud okozni. Ennek hiányában továbbra is hablatynak látom az „Einstein-Rosen-híd” és a „gravitációs hullám” kifejezéseket is tartalmazó mondatokat. Nem látom miféle tudományos ismeret áll ezen mondatok mögött. Kb. annyi értelme van az egésznek, mintha azt írtad volna, hogy a körnek sugara van, ezért a kör alakú dolgok sugároznak, ezért kell levenni a gyűrűt a radiológiai vizsgálatoknál. Viccnek jó, de – eredetileg a tudomány kategóriában feltett – kérdésnek nem igazán.
A féreg járatokat csak a férgek használhatják.
Azért nevezik FÉREG járatnak.
Férgek.
Na tisztázzuk akkor:
- Einstein mezőegyenleteinek végtelen számú megoldása van.
- Sok ilyen megoldás jól leír a valóságban megfigyelhető jelenségeket.
- De nyilvánvalóan nem mindegyik megoldás alkalmazható a valóságra.
- Van olyan megoldása is az egyenleteknek, ami lehetővé teszi féregjáratok létezését.
De ez csak egy elméleti konstrukció.
Egyszerűbben fogalmazva az általános relativitás-elmélet nem zárja ki a féregjáratok létezését.
De:
- féregjáratokat a valóságban még soha nem figyeltek meg.
- Az általános relativitás elmélet nem teljes elmélet, pl. a termodinamikával sincs teljes mértékben összeegyeztetve, a kvantumfizikával meg pláne nem.
Tehát hiába engedne meg valamit az általános relativitás-elmélet, ha más, szintén érvényes elméletek meg ellentmondanak neki.
Ez a fizika nagy kihívása egyébként már jó ideje: megalkotni azt a nagy egyesített elméletet, ami az összes egyéb elméletet koherensen magában foglalja.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!