Mindenki fél a sötétben? Miért olyan titokzatos az éjszaka és éjfél?

Sok pszichopata támadó nem fél a sötétben.

Én félek, egyedül nem is szeretek aludni.

Naggyából ismételni tudom az előttem elhangzottakat, a sötétben való félelem ösztönös, az evolúció terméke. Biztosította az őseinknek, hogy éjjel nem sétáltak bele a szakadékba, nem mentek be medvéhez a barlangba stb.

Életet mentett és ment ma is. Csak ma természeti veszélyek helyett inkább emberi veszélyektől óv ez a biztonsági öv. Sötétben meg amúgy se tudsz sokminden értelmeset csinálni, amit pl otthon nem tudnál, így elvileg nem gátló hagyaték az elődeinktől...

Aki meg azt írja, hogy ő aztán nem fél sötétben, az nem egészséges. Ha tényleg egy fikarcnyi félelmet sem talál magában akárhogy keres mikor egy elhagyatott ismeretlen környéken bóklászik full sötétben, akkor az NEM bátorság hanem túlzott vakmerőség, a veszélyérzet hiánya, ami éppen emiatt veszélyes az illetőre.

Én ha ahhoz van kedvem eljárok mindenfelé éjjel, részegek közt, csövesek közt, elhagyatott vidéken, csak annyi a követelményem, hogy lássak valami ösvényt ahol lehet közlekedni... Jó nem is lány vagyok :D De szerintem felesleges kockázatot vállalok. Van is bennem adrenalin sokszor, hogy na most aztán tudna meglepetés érni, és szerintem ez nekem sem egy egészséges vonásom, vonz kicsit a veszély :D

De egyébként ez tényleg veszélyes a sötét. Ha elmenne az eszem és meg akarnák valakit gyilkolni, vagy felrobbantani valaki alatt egy aknát vagy leönteni savval, vagy... Éjjel tenném. Nehogy már lásson valaki. Az áldozat se.... Tehát én szerintem teljesen jogos ha valaki fél a sötétben. Kell. Aki okos és ártani akar neki, az nem nappal fogja megtenni mikor százméterekről ki lehet szúrni az illetőt...

Egyébként kisgyerekként a szörnyektől, földönkívüliektől féltem a sötétben, aztán 8 év körül ezek elmúltak és azóta csak emberektől félek. Ők léteznek. És vannak elmebetegek akiket nem tudsz kiszámítani. Sötétben pedig az áldozat esélyei rosszabbak, nem a vadászé...

Ha éjjel jövök haza a kivilágított, kihalt, csöndes városban, egyáltalán nem félek.

Viszont itthon, amikor lekapcsolom a villanyt és elmegyek a szobáig, ágyig, akkor félek, mert akkor alig van fény ^^

bizony... sok pszichopata nem fél a sötétben. én igen, ezért szoktunk 2-en lenni xD

na de a viccet félretéve:igen, én is az emberektől félek, de van, hogy azoktól, amik az eberekkel kapcsolatosak pl.:

az öcsém nézte a Stephen King:Állattemetőt, filmben és végén, amikor meghal a felesége és visszajön, na az...

,amikor átöleli és közben a háta mögött a késért nyúl....

De van amikor tök nyugodt vagyok, a szobámban példáúl van hogy félek, annyira, hogy ha van valami olyan tárgy, ami hangos, ha megbolygatják, akk azt az ágyam mellé teszem, hogy felébredjek rá , ha esetleg...

de van, hogy tök nyugi az egész és röhögök az egészen

Szerintem azért, mert az ember nem "éjjeli állat" :D, így az éjszaka nem az ő világa. Ismeretlen számára, és az ismeretlennel szemben gyanakvónak kell lenni a túlélés érdekében, tehát fél.

Én egyébként nem az emberektől félek, hanem minden mástól. :D