Volt már olyan veletek, hogy nem találtátok a helyeteket és minden és mindenki ellenetek fordult?

Igen, sajnos a mai napig így van. Bár nem érzem úgy, hogy bárki ellenem fordult volna. És azt sem, hogy ugyanott tartanék. Úgy vélem kihívásokkal teli az életem. s nehezen magammal tudok megbékélni. Emiatt lehet néha úgy látom, hogy másokkal van a hiba...

Amiket magamnak tettem fel kérdések lehet neked előbb segítenek.

Kinek akarok megfelelni?

Miként segíthetek másokon, úgy hogy önmagam maradjak?

Önmagam vagyok? Szeretem azt amit teszek?

Megjátszom magam vagy szerepet játszom?

Milyen szerepet töltök be az életem színpadán?

Most tényleg mindenki Hü.e vagy nálam mentek el?

Hogy változtathatok ezen? Mi az értelme? Mi a célom? Mit akarok? S Mit szeretnék?

Ennél kevesebb is elég lett volna...

az már majdnem depi... legalább is nekem ez az.

igazából akkor az ha bezárkózol, szóval azt nem kéne... lehet csak a szokásos, te jól végzed a munkád, mások, meg kidumáljak maguk, lealacsonyítva azt aki jobb náluk... öcsém azt teszi, hogy 'jól van b_zd, itt van csináld van más dolgom is' és nekiáll a másik feladatnak... vagy ő is szőr száll hasogat. 'Azt mondtad így kell, akkor ne lalázz'... meg hasonlók, meglepő de működik.

én nem ilyen vagyok, szóval nekem ez nem is megy. én a "sz_rni bele, szól a zene" elvet követem" A lényeg, hogy a meló be legyen fejezve, és meglegyen a fizu, a többi csak körítés.

Volt elég durván, még 13 évesen.

Egyedül jöttem ki, nem ugyanott tartok, most több mindenem van.

Lett következménye amit nem írok le inkább.

20L