Szerintetek mi van a halál után?

En talan az ujaszuletesben hiszek legjobban. Vagy abban, hogy nincs az elet utan semmi.

De hat tudja a baj, majd megtudjuk egyszer:DD

Érdekes kérdés. Afrikában woodoo ceremóniák alatt megidézik a loákat azaz az adott családhoz tartozó elhunyt rokonok lelkeit és azok adnak útmutatást .

Szerintem az élet maga a pokol mert a testnek folyamatosan szüksegleteit ki kell elegiteni , erre megy el a legtöbb energia, es a körulmények megteremtésére

Rengeteg minden mellett megy el emiatt az ember , lelki dolgok felett atsiklik , csaladtagjai halála döbbenti rá, hogy milyen fontos megállni néha és ” megállitani az idöt ”, körulnézni .

Szuletes sem könnyu , a test világrajövetele , folyik a vér , fájdalomból születunk es utana következik az ámokfutás amit életnek nevezunk , majd megfáradt lélekkel eljön a halál is , amely egy fokozatos folyamat mint a 9 hónap , egy fájdalom , leépulés, visszatérése a testnek a semmibe .

Biztos energia formájában ter vissza a lélek

Van róla bőséges irodalom. Köztük különböző kultúrákból származók. Többet is érdemes olvasni, hogy a tartalmakat és a forrásokat egymással összevetve ki lehessen következtetni a számunkra kalkulálhatókat.

De vannak halálközeli élményesek is, akik sokatmondó véleményt nyújtanak.

Érdemes kutatni.

Ezt én is éreztem, hogy ki a fene akar újjászületni és újra kezdeni ezt az egészet? Még a saját életemet se szeretném újrakezdeni.

Még az se vígasztalt, hogy odaát esetleg vár a menny és a boldogság, mert haragudtam Istenre. Azt akartam, hogy ha egyszer végre odajutok, hagyjanak végre békén, ő is.

Biztosra vettem, hogy a pokol köves lángja vár rám ezekért a gondolatokért. Most már nem vagyok benne biztos. Sokszor inkább azt képzelem, hogy olyankor velem sírt.

Igazából most se nagyon vágyok folytatásra. De azért van 1-2 személy és sok-sok kutya/cica, akikért megérné még a feltámadás is.:)

"Szerintetek mi van a halál után?"

Szerintem pilótakeksz vagy ribizli!

Elmesélem a halálközeli élményem, de ez emberi szemszögből nem teljesen értelmezhető, mert különböző létezési szintek vannak. Az emberi lét szintje az elkülönültségről szól jelenleg, tehát azonosságban élünk a testünkkel, hogy én ez a test vagyok, ha találkozunk egy másik emberrel, akkor ő szintén egy énként létezik, azonosságban a saját testével, tehát minden ember egy másik én ezen a létszinten. Viszont amikor a test véget ér a testi halál által, akkor több szellemi létsík közül az egyikre érkezünk, vagy egyből az egységre ébredünk, és itt nagy különbségek vannak az érzékelés és a tudatosság szintjei közt. Ha alacsony rezgésű létsíkra jutunk, akkor még mindig egy elkülönült létezőként érzékeljük magunkat, és ami velünk történik azok elsodornak erre meg arra, ez olyan mintha egy álomba kerülnénk, ahol nincs kontrolunk, csak megtörténnek velünk a dolgok és megéljük őket, ez az elkülönült lét a tudatlanságról szól és nem jó hely, ezért amint lehet megragadjuk a testet öltés lehetőségét, és újra születünk. Magasabb rezgésű létsíkon viszont már van egy egység érzetünk, még mindig elkülönült létezők vagyunk, de érezzük az egységet mindennel ami körbevesz minket, tehát ez egy kellemes hely, itt már törekvésünk van az egység elérésére, hogy meghaladjuk az elkülönültséget. A legmagasabb létszint pedig a nem létezés szintje, ami egyszerre létezés és nem létezés is, ezt nehéz megfogalmazni, mert nincsenek rá szavak, de megpróbálom leírni némileg, eddig mindvégig a létesülésen keresztül elkülönültséget éltünk meg akármelyik létszinten is voltunk, mondhatni kapaszkodtunk valamibe a létünkért, de a végső lét-tudat szintjén, mi magunk vagyunk az "üres semmi" és ez az üresség határtalan mert anyagtalan, és ez az üresség soha nem született, de minden ami születik és elmúlik, ebben az ürességben jön létre, az összes elkülönült létező forrása ez az üresség, és voltaképpen mi "mind" ez az üresség vagyunk a végső szinten, de addig elkülönültségi szinteket élünk meg, mint egy amnéziás aki nem emlékszik a végső létére. Szóval amikor a testi halál bekövetkezik, akkor lepereg az életünk, újra élünk minden érzést és gondolatot amit átéltünk emberként, de lesz egy új szemszög is, amivel azt látjuk hogy másból milyen érzéseket váltottunk ki, tehát egy életnyi érzést egy pillanat alatt élünk meg újra, és ennek az érzésnek a minősége visz különböző minőségű létszintekre, vagy akár az egységre ébredés is megtörténhet, azaz a végső tiszta tudatra is ébredhetünk. Szóval míg valaki azon agyal hogy van e élet a halál után, addig más tutira mondja hogy nincs semmi, biológiai lények vagyunk, ha kampec van akkor kampec van, nincs semmi, valaki hitrendszerek által egy elképzelésben él mint vallásos ember, és van aki a gyakorlatban is el akarja érni a végsőt, ezért meditál és önkutatást végez, bármelyik ember is vagy a felsoroltak közül, fel fogsz belőle ébredni előbb utóbb, akár hiszed, akár nem.