Asztrológiás kérdések? (lent)

"Honnan tudhatom meg, hogy mi az életfeladatom?"

Az életutad amit az élet felkínál neked. Az életed főbb körülményei, főbb szereplői, lényeges pontjai mind a leszületésed előtti tervednek megfelelőek. Azokkal van dolgod, tapasztalásod, tanulni valód. Amit ezen élethelyzetek felkínálnak, döntened kell folyamatosan. Dönthetsz úgy, hogy azzal másnak és magadnak jó legyen, és dönthetsz úgy, hogy valakinek ne. Életfeladatod, hogy mindezen döntések közül mennyiben tudsz jól avagy rosszul dönteni. A tested halála után ennek a mérlegnek alapján lesz kialakítva a következő életed. Ha a mérleg teljesen pozitív, véget ért kötelező leszületési ciklusod. A másik életfeladatod, használni azt a képességet, amit a természettől kaptál - mindenkinek van ilyen -, arra, hogy másoknak és magadnak segíts vele.

"Ha mindenki beteljesíti az életfeladatát, és utána még nem akar meghalni, mi lesz vele?"

Mindannyiunknak több kilépési pontja is van az adott életében. S mindegyiknél a lélek dönt, hogy kihasználja-e, vagy sem. Tehát nem az a személyiség, akinek most érezzük magunkat, hanem akik valójában vagyunk, a felsőbb énünk, aki erre az életre vállalta ezt az, ehhez a testhez kötődő személyiségét. Ha úgy látja, hogy véghez vitt mindent, amit szeretett volna leszületése előtt, akkor megy, ha nem, akkor még marad. Tehát ezt nem mi döntjük el, hanem a lelkünk. Lehetünk rá hatással - imával és/vagy agykontrollal (lásd "spontán" gyógyulások - de általában nem mi döntünk. Sőt, ha mégis mi döntünk, öngyilkossággal például - igaz nem ezt kérdezted, csak idevág -, akkor a lehető legrosszabbat követjük el. Legalább a következő kilépési pontunkig abban a tudatállapotunkban szenvedhetünk, amiben az öngyilkosság pillanataiban voltunk, de legjobb esetben is eszerint ítéljük meg magunkat majd, s következő életben újra vállalnunk kell azt, ami elől most elmenekültünk.

"Ha a világ összes embere beteljesíti az életfeladatát, utána mi lesz a Földön?"

Ne emberekben gondolkodj, hanem lelkekben. A Föld, s rajta a mostani emberi civilizáció csupán egy iskola azon lelkek számára, akiknek ilyen szintű világokat kell megéljenek. Mint ahogy a harmadik osztályban sem kell félni, mi lesz, ha minden gyermek megtanulja az az évi anyagot. Jönnek helyette újak.

Mi itt mindannyian olyan lelkek vagyunk, akik olyan fejlettségi szinten járunk, hogy ide kellett leszületnünk. Voltunk már ennél rosszabb világokban is és leszünk ennél jobbakban is. Rajtunk múlik. De egyénenként eltérően értendő ez - tehát elsősorban a saját sorsunkra vagyunk így hatással.

" Létezik, hogy valakinek az a feladata, hogy öngyilkos legyen, vagy fiatalon haljon meg? Ha igen, miért?"

Soha nem feladata, hogy öngyilkos legyen. Erről már fentebb írtam. A feladata ilyenkor mindenképpen az, hogy megoldja azt a problémáját, amiből esetleg menekülne. Ha fiatalon hal meg (nem öngyilkosságból kifolyólag), az már a lélek döntése, melyet okkal tesz meg. A lélek úgy dönt, hogy befejezte azt, amit erre az életre vállalt. És igen, ez lehet egy rövid élet is. (A nagyon rövideknél a szülőnek szóló tanítás a cél - noha ezt a legnehezebb, legtöbbször lehetetlen megérteni.)

"Az asztrológia és Isten létezése egymással "barátságban van", vagy kizárja egymást?"

Isten a forrás, mindennek a forrása. Belőle váltak ki a lelkek, hogy végig járják az életútjukat. (Ami nem azonos a földi életúttal.)

Az asztrológia egy tudományág, mely az összefüggéseken alapszik, az égitestek aktuális energiája és a lélek fizikai világban történő leszületése időpontjának tekintetében.

"Létezik, hogy valaki rossz helyre szülessen, vagy a Teremtő nem téved?"

Olyan alapos és számunkra felfoghatatlan tudatossággal készül el bárki élete terve, hogy abban a tévedés kizárt. Mindenki teljesen bizonyos lehet abban, hogy az, ahova és amilyen körülmények közé született, soha nem a véletlen műve. A lelke vállalta azt, méghozzá meghatározott okkal. Neki most abból kell tanulnia, tapasztalnia, az arra az éltre vállalt személyiségén keresztül - rajtad keresztül.