Miért nem illik össze a Rák meg a Szűz ?

Szűz csillagjegyű nő vagyok.

Én azt tapasztaltam,hogy a Rákok állandóan elsírják és sajnáltatják magukat,ha valami nem úgy van ahogy nekik tetszik és engem ez az egy tulajdonságuk idegesít eléggé,de azon kívül szerintem az egyik legjobb csillagjegy.

Érzelmesek,segítőkészek és nagyon barátságosak.

De sajnos én egyik Rák ismerősommel sem jöttem ki jól,de szerintem azért,mert én nagyon nehezen nyitok mások felé és ők ezt rögtön úgy értelmezik,hogy nem foglalkozom velük.

Igazából én szeretem őket,néhány hibájuktol eltekintve:)

DRÁGÁIM A VÁLASZ ....

TESÉK MEGOSZTANI NAGYON ÉRDEKES 9🤩🤩🤩😍😍😍😍😍😍

Relativitás elve vagy fénysebesség állandósága?

Amint azt korábban láttuk a klasszikus mechanika egy általános elve a Galilei-féle

relativitási elv. Ennek egyik szemléletes megfogalmazása az, hogy a mechanika számára az

összes inerciarendszerek egyenértékűek, azaz semmilyen mechanikai kísérlettel nem lehet a

különböző inerciarendszerek mozgásállapotára vonatkozóan információt nyerni.

Galilei maga arra mutatott rá, hogy a sima tengeren haladó hajó belsejében végzett

kísérletekből nem lehet megmondani, hogy a hajó halad-e, vagy áll. Ez a probléma számára elsősorban

azért volt fontos, mert ezzel cáfolta a Föld tengely körüli forgásával szemben az ő korában hangoztatott

„bizonyítékot”: a Föld már csak azért sem foroghat a tengelye körül, mert ekkor egy toronyból leejtett kő

nem a torony tövében érne földet. Galilei ezzel szemben azt állította, hogy ilyenkor a kő – csakúgy mint a

hajó esetében – együtt mozog a toronnyal. Mi már tudjuk, hogy Galilei gondolatmenete a toronyra

vonatkozóan nem egészen helyes, hiszen forgó rendszerben az inercia erőket is figyelembe kell venni,

amelyek valóban kismértékben eltérítik pályájukon az eső testeket. A hajó esetében viszont teljes

mértékben igaza volt.

A relativitási elv fenti megfogalmazásában nem véletlenül hangsúlyoztuk a

mechanika szót. A klasszikus mechanikára vonatkozóan ugyanis bizonyítható, tehát ha a

klasszikus mechanika helyes, akkor a Galilei-féle relativitási elvnek igaznak kell lennie. A

klasszikus mechanika megalapozása és a 19. század vége között eltelt mintegy 200 év alatt

sok tapasztalat gyűlt össze arra nézve, hogy zárt rendszerben a rendszer mozgására

vonatkozóan nemcsak mechanikai, hanem másfajta kísérletekkel sem nyerhetünk információt.

Ílymódon kialakult egy újabb megfogalmazás, amelyet a Galilei-féle relativitási elvtől való

megkülönböztetésül általános relativitási elvnek nevezünk, mely szerint az inerciarendszerek

a fizika számára egyenértékűek.

Az általános relativitási elvnek, amennyiben igaz, van egy fontos következménye: nem létezik

abszolút nyugvó vonatkoztatási rendszer, azaz abszolút tér. Az abszolút tér fogalma az emberi szemlélet

számára kényelmes kategória, amelynek feladása nem könnyű. Ez magánál Newtonnál is érdekes

kettősségre vezetett. Ő – valószínűleg főként filozófiai okokból – posztulálta az abszolút tér létezését, de

fizikusi zsenialitása megakadályozta abban, hogy ezt valójában ki is használja. Így eredményei helyesek

annak ellenére, hogy feltevései között hibás is volt.

A múlt század végén tehát úgy tűnt, hogy az általános relativitási elv egyike a fizika

fontos elveinek, amikor egy komoly ellentmondás kezdett körvonalazódni. A 19. századi

fizika egyik legnagyobb eredményét jelentik, az elektromágnesség jelenségkörének leírására

felállított Maxwell egyenletek. Ezeknek egyik fontos következménye az, hogy az

elektromágneses sugárzás (vákuumban) mindig fénysebességgel terjed függetlenül a forrás

vagy a detektor sebességétől. Ez ugyan még önmagában nem mondana ellent az általános

relativitási elvnek, a magyarázat azonban, amellyel ezt a kétségkívül zavarba ejtő tényt

magyarázni próbálták, annál inkább. A magyarázat ugyanis az volt, hogy a fényhullámokat

egy speciális közeg, az ún. éter továbbítja, így a terjedés sebessége – a hanghullámokhoz

hasonlóan – a közeghez képest állandó. Az ellentmondás tehát az, hogy ha a világmindenséget

kitöltő éter létezik, akkor két inerciarendszer között különbséget tehetünk az éterhez

viszonyított sebességük alapján, vagy ha akarjuk az éter az abszolút viszonyítási rendszer.

Az éter fogalma a fizika egyik ma már elfeledett vitája során keletkezett. A vita eredete

Newtonig nyúlik vissza, aki a fény terjedését speciális tulajdonságokkal felruházott részecskékhez

kötötte. Elméletének kifinomult, az interferencia értelmezését is lehetővé tevő részletei a követők

értelmezésében lekoptak, és az, hogy a fény terjedése részecskék áramlása, dogmává merevedett

kiszorítva Huygens „hullámszerű” elméletét. (Huygens elmélete még nem volt a mai értelemben vett

hullámelmélet, miután az a mozgásállapot terjedéséről szól, hiányzik belőle a periodicitás, és emiatt

természetesen az interferencia.) Ennek következtében az 1700-as években az optikában jó száz évig.

Utolsó, nagyon igazad van, a rák nagymamám ugyanilyen volt konkrétan mint amit leírtál. A kedvencem az volt, hogy neki volt egy kedvenc unokája, az ok, hogy ő volt a kedvence: ő legkisebb unoka és pont, nem nyitott vitát, hiába segítettünk mi sokkal többet miközben unokaöcsémmel évente egyszer karácsonykor találkozott, velünk mindig mostohán bánt.:D

Emellett folyton siránkozott, mártírkodott, reggeltől-estig ezt hallgattuk tőle. Megmondani a véleményünket, tanácsot adni neki nem lehetett mert fel volt háborodva, és besértődött, majd elvárta, hogy könyörögjünk a bocsánatáért. Józan paraszti ésszel amit mindenki lát azt ő nem látta, nem hatott rá semmilyen észérv. Folyton gonoszkodott, gerjesztette a feszültséget, eleve rosszindulattal állt mindenhez. A feszültségnek élt, akkor volt elemében ha valakit jól felbszhatott és nem volt rest a végletekig hergelni az embert, ráadásul nem volt tisztában a határokkal és olyan bunkóságokat megengedett magának, amitől ő maga szerintem idegösszeomlást kapott volna ugyanis egy csivava erősebb idegrendszerrel bírt nála. Hirtelen érzelemből cselekedett mindenféle gonoszságot és amikor a következményei miatt szenvedett (sírt 0-24) akkor mindenki hibás volt és egy görény csak ő nem. Állandóan elvárta, hogy mi keressük a kegyeit de ő fel nem hívott volna soha minket.

Szűz vagyok és az aszcendensem is szűz, nagyon nehezen viseltem az öreget én is de konkrétan mindenkit elmart maga mellől mire meghalt, senki nem kereste szívesen mert mindenki idegbe jött tőle kb 5 perc után.

Tüzesek: levegős jegyekkel és az egyéb tűz csillagjegyekkel illik össze.

(NYILAS, KOS, OROSZLÁN)

Vizesek: földjegyűekkel, a többi vizessel néha pedig akár levegősökkel is...

Földesek: vizesekkel, talán,néha akár tüzesekkel, ritkán levegősökkel és csakugyan ők is a földesekkel.

És végül a levegősök a tüzesekkel általában kompatibilisek, ritkán vizesekkel, talán földesekkel némelyik de ez annyi mindentől függ