Ez lenne a "tudatos" álmodás? (Lent kifejtem. )
Ma du. ledőltem pihenni, és nagyon furcsát álmodtam. Elhunyt nagyszüleim lakásában voltam, és pont emiatt jelentettem ki, hogy ez biztosan álom, hiszen ezt a lakást már rég eladtuk. Ugyanakkor olyan élesen, tisztán és színesen láttam minden apró részletet (még egy vékony gyöngyfüzér színeit is), hogy zavarba jöttem, és elkezdtem jelekre kutatni, hogy tényleg alszom-e.
Első a füzér volt: nem éreztem elég érdesnek a gyöngyöket az ujjaim között. Erre hirtelen azzá vált.
Aztán a vizet teszteltem. Megvártam, míg meleg folyik a csapból (éreztem a kezemmel), de amikor beleittam, hideg volt. Ezen nem tudtam változtatni.
Beledugtam egy fülpucoló pálcikát a fülembe, hogy biztos nem fogok érezni semmit, erre megugrottam a fájdalomtól, mert túl mélyre ment. :D
Őrölt borsba szippantottam, hogy na, tuti nem érzek majd semmit, erre halványan éreztem az illatát, és nagyon enyhe tüsszentési inger is jött.
Ezek után kaptam egy sms-t a testvéremtől, amire így válaszoltam: "oké, csak az a helyzet, hogy most éppen álmodom".
Majd leültem a padra, becsuktam a szemem, elsötétült a táj, és felébredtem.
Érdekes élmény volt, annyi szent. :D
válasza:
válasza:de dúrva:O
nem volt félelmetes?
válasza: válasza:Nekem régebben volt egszer teljsen átlagosatt álmodtam.
felkeltem,felöltöztem,gépeztem,kimentem többiekhez a konyhára akik az elhunytakatt olvasták(régen mániájuk volt ez)aztán esszembe jutott hogy én mi a fenéért nem az iskoláan vagyok ekkor jöttem rá hogy álom és fogtam és leszurtam anyámat és felébredtem xd
Nem, egyáltalán nem volt félelmetes. :) Egyébként többször vagyok úgy, hogy tudom, hogy álmodom, és mondom is. Az első kb. 12 éves koromban volt, mert álmomban megtaláltam egy elvesztett tárgyat, és mondtam, hogy ez lehetetlen, mivel nem tél van, és amúgy se találnám meg soha. :D
Nemrég néztem utána ennek, azért is kérdeztem, hogy ez vajon tudatos álmodás-e. Örülök, hogy így van, mert tudok irányítani egy csomó mindent. Sajna akad, amit nem, az meg dühít.
Ja, alvásparalízisem is szokott lenni, az megint egy "mókás" dolog, de már megtanultam, hogy ne féljek alatta, mert akkor is tudom, hogy épp mi történik velem. Attól persze még elég gáz. :/
Köszi a válaszokat! :)
Ja, ezt el kell mesélnem, annyira mókás volt: szintén egy olyan lakásban voltunk a gyerekeimmel, amit már rég eladtunk. Az egyik gyerek kint hajolgatott az erkélyen, engem meg a frász kerülgetett éppen, aztán hirtelen körülnéztem, és eszembe jutott, hogy nem is lehetünk itt. Ránéztem a gyerekekre, és azt mondtam: ez az én álmom, nyugodtan lehet ugrálni az erkélyről, mert semmi bajotok nem lesz. Aki leért, csengessen fel a telefonon, aztán beengedem. :D
Az egyik le is ugrott, akkor meg az jutott eszembe, hogy te jó ég, a lenti járókelők biztosan nem tudják, hogy ez egy álom, és frászt kapnak, ha a gyerekek lepotyognak a betonra a negyedikről.
Fura agyam van. :D
válasza:Ötös, az már inkább asztrálprojekció. De a tudatos álmodás is egyfajta asztrálutazás. A asztrálon mindent létre lehet hozni amit az agy akar, ugye az olyan mint az álom. De lehet menni a múltba is sőt a jövőbe is, sőt párhuzamos univerzumokba. Vagy különféle entitásokkal akár angyalokkal beszélni, gyakorlás kérdése. A valós idejű asztrálprojekció az amikor testen kívül vagy de a valóságban. Ilyenkor át lehet nézni hogy pl mit csinálnak a szomszédban vagy épp a szomszéd országban.
Alkati kérdés hogy kinek mi megy jobban, de akinek ilyen jól megy a tudatos álmodás mint nektek annak érdemes gyakorolni ezt és fejlődni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!