Miért érzek így ámomban a gyerekkori barátnőm iránt?

Az álom a világ ma is egyik legismeretlenebb világa, noha több elmélet is van. Ami nekem legjobban tetszik, az az, hogy "megtörtént események apró töredékeinek meg nem történt kombinációja." De ez neked nem elég nyilván. A másik ilyen hihetőnek tűnő magyarázat, hogy az agy kicsit hasonlatos a számígép memóriájához (pontosabban a számítógép próbál hasonlítani az agyhoz), és alvás közben az agy "takarít, vírusmentesít stb.". A korai emlékek sokáig maradnak meg, minél fontosabbak voltak akkoriban, annál tovább, akár negatív akár pozitív. Az agy próbál megszabadulni a fölösleges információtól, de mert mélyen gyökereznek, újra és újra előjönnek.

A helyedben én nem tulajdonítanék nagy jelentőséget neki. Az álmok nem mások, mint álmok, és kész. Nem szabad magyarázni azokat (bár Freud megpróbálta, elég baj az). Fogadd el, mint egy mozit, és fogadd el, hogy a tudattalanodban valahol ott bujkál a csaj. Ha jönnek új emlékek, el fog halványulni, majd eltűnni.

A lényeg, hogy ne tulajdoníts nagy jelentőséget nekil