Fura rémálmok - lényegében néha kapálózva ébredek, rendes álmaim nincsenek, normális?
A legutóbbi álmom a következő volt:
Egy buszmegállóban ácsorogtam (nem beazanosítható) és vártam a buszt. Fel is szálltam rá és elvitt egy hegyre fel. Nem csak én szálltam le, még páran, de ők úgy eltűntek aztán.
A megálló egy barlangrendszerbe vezetett, viszont inkább volt nyálkás és folyékony, mint igazi barlang. Talán egy fészek lehetett. (Ha láttatok már Alien filmet, tudjátok miről beszélek.)
Besétáltam, és gyakran hajolgatni is kellett. Voltak bent mások is, akik bolyongtak. Egyikükkel, egy "magyarul" (az én nyelvemen) nem beszélő velem egykorú lánnyal is. És együtt mentünk tovább, csakhogy egy zsákutcába. Fent volt egy, amolyan nyílás, de nem tudtunk felmászni.
Aztán megjelent egy kedves idős férfi, aki hozott kötelet és mondta, hogy másszunk. A lány már felért, amikor én jöttem volna.
Beszélgettem a férfival és mondta, hogy érdeklem. Kértem, hogy hagyjon és elkezdtem volna mászni, amikor megragadott és letépett a kötélről. Nem tudtam szabadulni, aztán belém mélyesztette a fogait és felriadtam.
(Tudom, az utóbbi időben elég sok dolgot olvasok vámpírokról.)
De egyre több hasonló rémálmom van. Egy másikban a folyóba zuhanok és próbálok kievickélni, de egy krokodil megragad és elkezd tépni, aztán egyre több jön és végem, felébredek.
Egy harmadik szintén hasonló. Szintén egy alagútrendszerben szaladok és a sötét sarkokból egy nevetős lila zakós férfia ijesztget és rángat be.
És még rengeteg hasonló rémálom. Néha inkább alszok már nappal, mert akkor kevésbé félek.
Sajnálom, hogy hosszú lett, de ezekre van megoldás?
*És a legijesztőbb eddig: a családi házban vagyok. A ház üres, keresem az embereket. Elindulok a folyosón, benézek mindenhova, de sehol senki. Végül az utolsó szobába benyitva elkezd kalapálni a szívem: egy asztalra van kikötva az egyik ismerősöm és az anyám torz mása kínozza. Nem merek segíteni neki, inkább kirohanok, telefonon próbálok rendőrt hívni, de nem megy, aztán felébredek.
Szintén a házban: a szobámba erőteljesen fúj a szél, a függönyt szinte letépi de... nincs nyitva az ablak. Elkezdenek vadul repkedni a kisebb tárgyak én meg csak kuporgok, és várom, hogy vége legyen - ez néha nagyon élethű, mert érzem a szelet, azt a kellemes hideget.
Szintén élethű: most nem egyedül aludtam a nappaliban (ágyhiány miatt), és valamiért fel kellett kelnem, de sötét volt. És állt egy alak az ajtóban, meg se mertem moccanni, majd teljes sötétség és a fantomalak társaságában annak a szobának az ablakán nézek ki, ahol a torz anyám kínozta az egyik barátomat.
Azt hiszem, kezdek megőrülni.
Nem csak úgy emlékezhetsz rá, ha éppen akkor ébredsz fel.
Ha álomból ébredsz épp, akkor azt az álmot könnyebben idézed fel, hiszen éppen belöle ébredtél, így még könnyen emlékezhetsz rá. De bármelyik álmodra emlékezhetsz, ez csak attól függ mennyit foglalkozol az álmokkal, írsz-e álomnaplót és hasonlók...
Ha nem foglalkozol az álmaiddal, akkor egyre kevesebbre fogsz emlékezni.. bár ahogy olvasom, te már most is ezen a szinten vagy, hiszen csak a rémálmokra emlékszel...
A rémálmok megszüntetésére pedig megkéne találnod, hogy a valóságban milyen gond/probléma okoz sok fejfájást, aggodalmat neked... általában ha megszünteted ezt a kiváltó okot, akkor a rémálmok is megszünnek.
Ja és az álmokat nem lehet megszüntetni. Ahhoz, hogy kipihend magad, feldolgozd a napi történéseket álmodnod is kell... az álmodás segít a hosszútávú emlékek berögzülésében is.
Szívrohamot pedig nem kaphatsz az álmaid miatt, szóval ettöl nem kell tartani :)
Olyan hű de nagy problémáim nincsenek, mint másoknak. Hát talán vágyom a teljes szabadságra, amikor azt tehetem, amit akarok és csak magamnak tartozok felelőséggel, de az valamilyen szinten elérhetetlen.
Most az egyetem, szülők is folyamatosan róják rám a kötelességeket, én meg csak el szeretnék párologni, elszökni és új néven előről kezdeni az életem. Amúgy sem kedvel nagyon senki.
Tudom ez így hülyeség, de mindenkinek vannak gyerekes álmai.
"Most az egyetem, szülők is folyamatosan róják rám a kötelességeket, én meg csak el szeretnék párologni, elszökni és új néven előről kezdeni az életem. Amúgy sem kedvel nagyon senki. "
Na tessék, ezek is lehetnek az okok.
Próbálj kicsit kevésbé stresszelni, aggodalmaskodni, az segítene szerintem :)
Csak így van olyan, hogy nem tudok bemászni előadásra, ami már ciki, hogy pl. az egyik tanáromat 3 hete nem láttam. Este nem merek aludni, itt ülök/olvasok/kávézok kivilágítva kb. reggel 5-6-ig, aztán már nappal fekszem le.
Előadás meg 8-kor és mindenki ugat, miért vagyok zombi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!