Fogalmam sincs miért van ez. Valaki valami ötlet?

Azt hiszem, könnyebb lesz, ha megismeritek a sztorimat. Tehát 15 éves fiú vagyok, és Facebookon bejelölt egy másik fiú (aki 13 éves lesz), mert meg akart nézni valamit az adatlapomon, de mivel le van "titkosítva", így nem tudta megnézni, csak ha bejelölt. Mondom oké, nézd meg, de aztán elkezdtünk beszélgetni... Nagyon megkedveltem (mint barát). Úgy éreztem, hogy ő is, és végülis nagyon sokat is beszélgettünk már az első alkalomtól, kb. minden nap beszéltünk... Ez volt múlthét előtti hét szerdán. Aztán jöttek a "bajok"... Múlthét hétfőn nem írt vissza FB-n, azt mondta Skypeon, hogy besz*rt a facebook chatje. Mondom oké, beveszem, mert hát történhet ilyen... Aztán kedden már skypeon sem írt vissza... Kezdett egyre furább lenni a dolog, de gondoltam mindenkivel megesik, így szerdán ráírtam fb-n... Megkérdeztem tőle, hogy mi baja van velem, mondta, hogy "csak annyi, hogy regényeket írok, és lusta elolvasni"... Aztán kérdeztem tőle nem egy dolgot, és nem válaszolt... Azóta nem válaszol. Már bocsánatot kértem tőle a SEMMIÉRT, de nem... Az öngyilkosságon is gondolkodtam, mert nagyon megviselt, múlthét péntekig úgy voltam, hogy még egy dolog, és jön a kés... Aztán végülis itt vagyok, mert E. tartotta bennem a lelket, és amikor már neki is elege lett ebből, hogy én már rosszul voltam (nem mentem iskolába sem, annyira kiészültem), így ráírt a fiúra... És ő azt mondta, hogy "kikészült, vége van, nem bírja már"... Mert sokat írtam neki. Nagyon mérges voltam akkor, hogy mégis ezt miért nem lehet megmondani a "szemembe" (nem ismerjük egymást személyesen), és miért nem lehet megmondani, ha ez a baja, mert akkor esetleg nem írnék annyit, vagy legalább annyit mondani, hogy b_szd már meg anyádat, nem vagyok rád kíváncsi... Egyébként az a vicc, hogy azt mondta, hogy érdekli a dolgaim, és nagyon sokmindent elmondtam neki, ami személyes, habár ő is mondott nekem dolgokat... Aztán megírtam neki azt, hogy mit gondolok, hogy ezmiatt igazán nem kellett volna ezt a módszert alkalmazni, mert nagyon kiborultam... Nem írt vissza. És ekkor határoztam el, hogy elegem van, akkor én is lesz_rom. (Ez volt pénteken).

Hogy most mégis mi a bajom ezzel? Az, hogy szombatról vasárnap éjjelre, illetve az elmúlt éjjel ugyanazt álmodtam... Azt, hogy rámírt ez a fiú, és megmondta, hogy sajnálja, hogy ez történt, nem szeretne velem rosszba lenni... Miután elolvastam ezt a szöveget (Skypeon kaptam meg álmomban), a fejemben lejátszódott egy "ez csak egy álom..." szöveg az ÉN HANGOMON, és sírva ébredtem fel... Nem értem, hogy mégis mi ez, és tényleg szeretném tisztázni a dolgot, mert tényleg "fontos" nekem, még akkor is, ha csak 3 vagy 4 napot beszéltünk úgy igazából..

És nem, nem vagyok belé szerelmes, nem érzem azt, hogy az lennék... Az általános iskolában nem volt egy fiú barátom sem, mert kiközösítettek a fiúk, mondván, hogy meleg vagyok (az egyik f*szkalap osztálytársam találta ki ezt a sztorit, mert irigy volt rám... mivel nagy volt a befolyása az iskolában, és mindenkit ismert, így gondolhatjátok, hogy nem kellett több, mindenki bekajálta).

Tehát valami normális, és értelmes válaszokat szeretnék... Mert tényleg nem értem én ezt. Szeretném elfelejteni ideiglenesen, de nem megy... (Arra gondoltam, hogy majd karácsonykor írok neki egy levelet, hogy ne haragudjon..) Segítség. :(