Milyenek az álmaitok?

Gyakran emlékszem az álmaimra és vannak/voltak visszatérő álmaim is.

Öt éves koromban kezdődött a legszörnyűbb álmom:

Egy kórházban történt, sötét komor falak, hatalmas lépcsők, volt egy vasból készült csigalépcső, nagyon sok ember körülöttem. Szerettem volna elbújni, mert egy idegen megfenyegetett hogy elvágja a torkom és tudtam megteszi. Úgy tűnt nagyon sokáig menekültem és már az embereket sem láttam sehol. Az üldözőm egyre közelebb került és rettenetesen féltem. Egyszercsak elkapott és láttam a kés pengéjét közelről.

Itt véget ért az álmom. Időnként megismétlődött és itt történt először hogy álom az álomba voltam. Peregtek az események és kívülállóként nyugtattam magam hogy mindjárt vége és felébredek.

A 'lebegős' álmaimat imádom, egyszerűen nem érzem olyankor a testem súlyát, csodálatos dolog, megnyugtat.

Volt hogy nem is lebegtem, inkább suhantam a föld felett, ilyenkor mindig szép idő volt és sütött a nap.

A következő álombeli eseményeknek viszont egyszerű magyarázata van. Előfordul hogy álmomban 'elfelejtek levegőt venni, ilyenkor valamelyik elhúnyt hozzámtartozó figyelmeztet: "vegyél levegőt!". De erre nem ébredek fel, csak ismét lélegzem. Azért azt ijesztő volt végighallgatni amikor reggel a párom elmesélte, hogy számára milyen borzalmas, amikor azt látja hogy nem lélegzem.

Gyakran megálmodom a bekövetkező eseményeket is, ezt nem mindig szeretem.

A napokban viszont Morgan Freeman-nel volt erotikus jelenetem az álmomban.

Na ezt már nem tudom hová tenni, azóta is csodálkozom és mosolygok magamban ha eszembe jut.