Még soha nem láttam, mégis mintha régi barátom lenne. Hogy van ez?

Egy erdőben találom magamat. Lassan odamentem az egyik fához, és kicsit közelebbről megnéztem. A fának sárga üveglevelei voltak és halványan világítottak.

Csodálkozva letéptem egy levelet, mire a fa megmozdult és egyik ágával rácsapott a kezemre, de a kis levelet nem engedtem el.

Megrémültem és futni kezdtem, amikor egy aranyszínű gyönyörű páva az utamat állta és kitárta a szárnyait. Aztán egy új helyszínen találtam magamat, valamiféle üvegházban. Csak az volt a fura, hogy az üvegfalakon nem láttam semmit, csak egy kisfiút, amint kikukucskál félénken az egyik üvegablakon. Amikor meglát a kezét nyújtja én meg odaadom neki a sárga levelet, amit végig a kezemben szorongattam. Halványan rám mosolygott aztán újra máshol voltam.

Egy hosszú folyosón voltam, amit alig, de megvilágított egy apró lepke. Körülnéztem, de nem láttam senki mást. Meg akartam érinteni a kis lepkét, de valaki megragadta a csuklómat és bevezetett a sötétbe. Kiértünk egy hatalmas színházi páholyba. Megnéztem, hogy ki nem engedte megfogni a lepkét. Egy velem egyidősnek tűnő srác volt az.

Nem ismertem fel az arcát, de amikor a kezembe nyomott egy sárga színű falevelet, úgy néztem rá, mint egy rég nem látott barátra.

Mit jelenthet ez. Én ismerhetem őt?

15/L