Most álmodhat a meghalt anyukámmal, mit jelenthet?

Álmomban a régi szülői házban voltam, a régi szobámban, a régi ágyamon ültem. Anyu kijött a szobájából és a hátam mögül beszélt (a szobája ajtaja amúgy is a hátam mögött volt mindig, ha az ágyamon ültem). Nem lépett ki elém és én sem fordultam meg.

Mellettem ült az ágyamon a még élő, idős nagynéném, anyu egyetlen testvére.

Anyuval ketten éltünk abban a házban, míg el nem költöztem és férjhez nem mentem, utána sok évre ő meghalt.

Mi ketten mindig macskákat tartottunk a valóságban.

Az álmomban viszont kiskutya volt, méghozzá egyszerre 3 is, illetve teknősök. Néztem is, hogy mit fog hozzászólni anyu, hogy ezek nem macskák.

A teknősöket nem láttam, mert a szobámon kívül voltak, de hallottam, ahogy kopognak a körmükkel, jönnek-mennek. Nagyon sokan voltak, és gyorsabban mozogtak, mint a valóságban.

A 3 kiskutya viszont a szobámban volt. 2 a velem szemben lévő fotelban, egy pedig az ölemben. Mindhárom vörös színű volt, hosszabb szőrrel, selymes bundával. Még gondoltam is, hogy őket hordhatom ki az udvarra pisiltetni, sétáltatni. Mert a macskákat is bent tartottuk a valóságban, a kutyákat is bent akartam.

Az ölemben lévő egyszer csak leugrott. Ekkor mondta anyu, ahogy a hátam mögött állt, hogy úgy megenne egy kis tepertőt meg zsíros kenyeret a kisült zsírból (ilyet gyakran csinált magának zsírszalonnából a valóságban), DE NEM FOG. Ebben határozott volt, hogy ő nem fog enni. Hirtelen megjelent előttem a friss kisült zsír, de ő csak húzta el a fejét. Ezt a hátam mögül is "láttam", inkább tudtam. Hiába kínáltam az eredetileg az ölemben lévő kiskutyának is, neki se kellett. Nem értettem a helyzetet. Itt ébredtem fel.

Nem tudom, mit jelent, de azt érzem, hogy valami jelentősége van, csak nem tudom, hogy mi. Ezért is írok ide rögtön, ahogy álmodtam.

Általában összevissza álmodok mindig mindenfélét, de azt érzem, hogy ez az álom más, mint a többi.