Van köze egy valós félelmemhez egy (több hasonló) álomnak?
Szóval. születésem óta amiióta az eszemet tudom ritkán, de azért viszonylag soskzor álmodok olyat, hogy elveszítem anyukámat olyan értelembn ,hogy nagy tömegben elveszítettük egymást, vagy elhajtott atóval mielőtt beszálltam volna és akárhogy kiabálok nem hall meg, aztán meg olya, hogy én nagyom félek és megiejdtem, mert anyám nem ismer meg. Máig emlékszem rá, mintha csak tegnap lett volna. Azt álmodtam, hogy elvesztem és nagyin kétségbe vagyok esve, hogy nem tudom merre kell hazamenni. Egyszer csak meglátom anyámat, de akárhogy szólítom és kiabálok nem ismer meg és beszáll a kocsijába és elhajt. aztán felébredtem.
Most 17 éves fiú vagyok, de mindig volt sok ilyen álmom. Most is álmodtam olyat, hogy hirtelen a belvárosban találom magam és nagyon pánikolok kétségbe vagyok esve, mert fogalmam sincs, hogy hol vagyok, és hogyan jutok haza. aztán felébredek. Meg olyat is álmodtam, hogy ugyanígy elvesztem vagy nem találok haza és lemerül a telefonom.
ÉÉs ház ciki, nem ciki, de 10. osztályt végzem el, de még egyszer sem mertem egyedül suliba menni. Valamiért olyan érzetem van, hogy nem vagyok biztonságban és le fog merülni a telefonom ami miatt gps-em se lesz. Mindig anya vagy apa visz egy kicsi kerülővel, mert nagyjából arra mennek dolgozni.
Összesítve: Van egyilyen fóbia szerű félelmem, és álmaim arról, hogy elvesztem, anyám nem ismer meg, és lemerül a telefonom. És ez azért fura, mert ezek az álmaim már óvodában kezdődtek.
És az álmaimban még egyszer sem találtam haza! szerintem ez fontos! Mindig felébredtem.
Kérlek titeket segítsetek!! Fura ez az egész.
válasza:ÁÁÁ nem dehogy. olyan volt, hogy a játstéren annyira játszottam ,hogy elvesztettem anyát, aki maúgy meg se mozdult csak a padon ült. De nekem olyan nagy volt a tér, hogy nagoyn megijedtem és nem találtam.
De ez olyan 5-6 éves koromban történt.
válasza:Biztosan kell lennie nálatok az any-gyerek kapcsolatban valami problémának, hiányosságnak.
Nem bízol sem édesanyádban, sem magadban, sem a világban, méghozzá eléggé súlyos mértékű ez nálad. Ennek kéne a mélyére ásni, hogy mi lehet az oka, mi válthatta ki. Fel kellene dolgozni ezt az egészet.
HÁt. hátha ez segít. 17 vagyok, anyám 55. már kb 14 éve élünk ketten egy házban, eléggé összenőttünk.. Anyámnak egy ici picit agyára ment a pasi nélküliség, és egy kicsikét férj pótléknak tart engem.. Ez annyit tesz, hogy minden gondját meg kell hallgatnom, nem mehetek el csak úgy akárhova, ő is jönni akar velem.. És ha ő megy valahova nekem is KELL jönnöm. (mert ezt parancsolja)
Egyébként nagyonis bízom benne. Az, hogy magamban bízom-e, háát nem tudom. Mivel még sosem volt olyan, hogy egyedül mentem volna valahova így nem tudom.
A világban nem bízom és sosem bíztam. Annyiszor volt már, hogy a többi gyerek olyan erőszakos, durva... meg idegen emberek is. stb stb stb.
válasza:Akkor értem.
Itt az lehet a baj, hogy anyukád rádtelepszik, elveszi az amúgy is csekély önállóságodat, kisgyermekként élsz még mindig mellette, nem hagy igazán felnőni. Ahelyett, hogy biztatna, segtene önálloságra, bátorságra szert tenned, inkább még jobban magához láncol. Igy nagyon nehéz, lehetetlen helyzetbe fogsz kerülni, ha már ő sem lesz. Talán ezt érzed is tudat alatt és mindez gy kompletten, ahogy van, nagyon szépen kirajzolódik álmodban. Ha eljutsz oda, hogy ki mersz lépni a világba egyedül, ezek az álmok is megváltoznak majd.
Probléma lehet továbbá az is, hogy nyilván szüleid között voltak gondok még kisebb korodban. Ezt egy gyermek megérzi, csökkenti a biztonság érzetét. Félhettél attól, hogy mindenki elhagy, elveszítesz mindenkit, illetve nyilván valo, hogy mivel ketten maradtatok, édesanyádnak is kevesebb ideje jutott rád.
Ez igy nagyon nem jó.
Mi kéne ahhoz szerinted, hogy képes legyél önállóbb lenni, kimozdulni?
Hát. 14 éve váltak el a szüleim (3 éves koromban) szerintem az is megmaradt bennem...
És amit leírtál azt mind tudom és érzem, de valahogy anyám mindig eléri, hogy túlzottan megsajnáljam. Akármit akarok csinálni sokszor eljátsza, hogy elhagyom, egyedül fog megöregedni. De bezzeg amikor a barátnőivel megy valahova engem csak ledob mint férjpótlékot és elemgy a maga dolgára. Amikor meg hazaér akkor meg egyből legyek ott, hogy hallgassam órákig a bajait.
Fogalmam sincs, hogy mit tegyek ez ellen. Még ha tudnám is nem merném megmondani neki, mert félek, hogy idegbajt kapna és nem is tudom mit csinálna. Megjátszaná magát, és túlzott bűntudatot ébresztene bennem, hogy én vagyok a rossz aki egyedül hagyja. Közben meg mivel tényleg nem normális, ezért tényleg szomorú is.
Amúgy még egy dolog: Anyám ha olyan kedvében van sokszor csesz le azért, hogy lehetnék már önállók és közlekedhetnék egyedül. AMikor pedig mondom, hogy jó rendben, elmegyek egyedül iskolába akkor meg pár nappal később úgy kezel, mintha én erőszakoskodnék, hogy el akarok menni egyedül és nem enged el, inkább elvisz.
Na. hát így tegyek jót neki :(
válasza:Anyukád egyedül maradt veled, gondolom, testvéred nincs. Fél, hogy elveszit téged, még magányosabb lesz, ezért érzelmileg zsarol, manipulál tédeg. A lelkiismeretedre próbál hatni. Kettős érzések vannak benne, egyrészt már nehezére esik téged kisérgetnie és szeretné néha, ha önállo éennél, de ha mégis oda kerül a sor, akkor megijed, hogy kicsúszol a kezei közül.
Ő nem nem fog ezen változtatni. Ha nem állsz a sarkadra, így fogod leélni az életed. Gondolom, ezt nem akarod.
Tudod, rengeteg egyedül maradt szülő eljátssza a gyerekével ezt. Próbáld megértetni vele, hogy attól még törődsz vele is, hogy kicsit önállóbb leszel. Az nem jelenti azt, hogy "elhagyod". És mozdulj ki nyugodtan, nem lesz semmi bajod. Majd hozzászoksz. Most kéne belekezdened, amíg sulis vagy, mert iszonyu gáz lesz ez az iskolás időkből kikerülve. Dolgozni is ő akar kisérni?
Anyukád sajnos nagyon beteges szintre emelte ezt.Ne hagy magad.
hát igen ez a legjobb szó rá, hogy manipulál és utána zsarol.
Nem, testvérem sincs. Szó szerint kettesben élek anyámmal.
De talán még az is közrejátszik egy nagyon picit, hogy eddig még sosem volt jó telefonom. az összes osztálytársamnak már általánosban is volt 2-3-4-5 százezres telefonja, de nekem csak az ismerősöktől elkunyerált agyonhasználtak jutottak. Pl egy iphone 4,vagy egy samsung galaxi j5. Amikkel nem lenne gond, de gondoljatok bele. Alig működnek, lassú az egész, az aksik megbízhatatlanok. Talán ez is rátesz egy lapáttal, hogy nem merek sehova se menni. Volt már olyan, hogy lemerült az suliban, ott frászt kaptam, de megnyugodtam, hogy anya értemjön..
De érted.. Mi van, ha rossz trolira szállok? És elvisz a város másik felére telefon nélkül? Kölcsön kérhetem valakitől, de 100 ból csoda, ha 1 odaadja egy idegennek, akármennyire igényes az öltözködésem, hajviseletem...Akármennyire jó benyomást keltek...
válasza:Én akkoriban önállósodtam, mikor még örültek a "jobbak", ha volt otthon vezetékes telefon. De legtöbbeknek az sem volt. És túléltük. Troli , busz, vonat, idióták viszont voltak már akkor is.
Akkor szerezz be egy hagyományos várostérképet, meg busz, troli menetrendet azok nem hagynak cserben.
500 ezres telefon? Á hagyd már.
Nekem 70 ezres van és simán birja. De amugy is van már utazós töltő, azt szerezz be és bármikor teheted. Meg nem kell egyből a világ túlsó végéig menned egyedül, kezdjed kisebb távolságokkal.
Jaa tudom, nem azt mondom, hogy ha nincs fél milliós telefonod, vagy ritkább esetben 1 milkás, akkor nem vagy ember.. nekem is a xiaomi jön be. 54e Ft-ért lehet kapni, de még sajnos nicns annyi zsebpénzem, ugyanis diákmunkára sem engednek el...
Najó mindegy..
Tehát akkor az álmaik és a kisgyerekkori trauma és anyám miatti stressz és visszatartás miatt vagyok ilyen?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!