Hogyan lehetne definiálni legpontosabban az elmét, akkor a tudatot majd a szellemet?

A tudatot sehogy, mert amint definiálod, már meghamisítottad.

Az elmét pedig egyszerűen: minden folyamat, ami zajlik benned. Beleértve az összes érzelmi fájdalmat, szenvedést, örömöt, bánatot, gondolatot, szándékot, emléket. Mindent.

Elme az ami játszik veled. Ami elhiteti azt is ami nincs.

Ha tudatosság szintjét eléred akkor tudsz uralkodni az elme felet. A szellemed adja az érzéseket. A " tudtam hogy a másik volt a jó út" stb. Ő az intuíció , megérzés. Ha mersz rá hagyatkozni az életed meg fog változni. A feltett kérdés előtti gondolat az ami az igaz.

Elme, ami irányít, ami rabszolgává tesz, és szakosodik

Tudat, amit meg-fogantatásod után tanulni vélsz

A szellem, ami játszik veled, egyre furább dolgokat képez

Azt tanítják indiában, hogy az ember sok lényből épül fel. Az egyik ilyen lény a durva fizikai test, aztán a vitális energiánk is egy lény, az értelem is az, szív, lélek, tudat alattit és tudat feletti.... piramis rendszer.

Az elmét azért kaptuk, hogy a túlélésünket biztositsa, megoldjon feladatokat, nincs is ezzel gond mert ehhez aztán nagyon ért. A probléma azzal van hogy elhatalmasodik rajtunk, és eléri azt hogy a végén azt higyük hogy ő mi vagyunk, pedig nagyon nem így van.

A szellem leginkább a léleknek tekintem, ez az 1 ami őrők, a többi mind elpusztul a halálunkkor, ez tovább megy új tapasztalatok felé.

A tudat az a lélek tulajdonsága, milyen szinten van, kő, nővény, állat, ember, emelkedő szintek. Egy több mint 1000 éves indiai vers:

"Isten a kőben alszik,

a növényben lélegzik,

az állatban álmodik,

és az emberben ébred."

A tudat a tudatosság szintedet definiálja, ez nem egyezik meg az IQ, meg értelmi szinteddel, ez a lelki tudatosságodat jelzi, mennyire tudod azt hogy te mi vagy, mennyire uralod magad, menyire tudsz elszakadni a világtól vagy rabja leszel vagy annak, hogyan tudod kordában tartani az értelmedet, vágyaidat, testedet vagy inkább ők játszanak és irányitanak téged mint macska az egérrel.

Ha a tudat érzékszervektől megfosztva egyben marad a térben, az lehet a pokol! De ez csak valami kritikus halálesetkor lehetséges olyanoknál akik semmiben sem hisznek, nem ismerik a megnyugvást. A tudatnak van energiamezeje, halmaza, és egy létrejött energiahalmaz külső behatások nélkül nem szűnik meg, nem oszlik szét.

Amelyik tudat ismeri a megnyugvást, az a halál beálltával átadja magát ennek, és az energiahalmaz szertefoszlik a térben, beépülve a környező energiahalmazokba.