Hogyan tudnám befolyásolni a tudatalattim?

Pontosan tudom, mit élsz át, és min mész keresztül, mert ugyanezen mentem keresztül én is.

Az önismereti könyvek, írások csak arra valók, hogy rávegyenek téged az önmegfigyelésre és a meditációra. Egyik sem fog rajtad segíteni, csak önmagadon vagy képes. A feladatod, hogy az ott olvasottakat átvidd a gyakorlatba.

Tudom, ez sem túl könnyű. Én először körülbelül 20 évesen hallgattam Eckhart Tolle könyveit, amelyek hallgatása közben pillanatnyi megnyugvást, békét éreztem. Követtem a tanácsait, és elkezdtem a figyelmem különböző dolgokra, pl séta közben a lámpa fényére irányítani, ezáltal nőtt a tudatosságom.

Ebben az időben elképesztő változáson mentem keresztül, mert elképesztő mennyiségű elnyomott érzelmet oldottam fel csupán azáltal, hogy a dolgok megfigyelése által megnövekedett tudatosságom nagyobbá vált, mint maga az érzelmi fájdalom.

Tudni kell, hogy egész napomat a szobámban töltöttem ,mert rettegtem kimenni az emberek közé. Ez a berögzültség fellazult.

Ezután hosszú évekig egyre több fájdalmat lepleztem le, és egyre jobban tudatossá váltam, viszont még nem volt annyi tudatosságom, hogy magát a fájdalom teremtését leállítsam. Ez az után sikerült, hogy az önmagammal való folyamatos harcot feladtam egy pillanatra, megadtam magam mindennek, és ezután kegyelmi állapotban volt részem. Elképesztő mértékű boldogságot éreztem a kegyelmi állapotban. Kicsattantam az energiától és bármi jött velem szembe, annak örültem. De ez az állapot elmúlt, és visszatért minden fájdalom. Az élet megmutatta, hogy milyen a valódi élet, és mi az, amit én élek. Ekkor kezdtem minden figyelmemmel és energiámmal ennek az állapotnak az elérésére koncentrálni. Semmi sem érdekelt. Még az sem, hogy napokig nem ettem, mert nem volt pénzem kajára.

Igazából ez a kegyelmi állapot készítette el a valódi felébredést, amit az elmúlt jó néhány év előkészített. Annak az előszobája, amikor teljesen megszűnik az egóval való azonosulás. Vagyis az érzelmekkel és gondolatokkal való azonosulás.

Ez a része a felébredésnek elképesztően nehéz, mert át kell élned minden fájdalmat, amit valaha elnyomtál. Én szinte minden érzést elnyomtam. Maga ez a feloldódás fizikai fájdalommal is jár, mivel ha kiszorítod magadból az elnyomott negatív energiákat, vagyis az érzelmi és mentális folyamataidból, akkor az fizikai szinten nyilvánul meg egészen addig, amíg tudatosságod lángja olyan hatalmassá válik, hogy egyáltalán nem azonosulsz már vele, majd elpusztul, és ami marad, az önmagad végső valósága, a végtelen béke, csend, üresség, és persze az öröm.

Még nem értem a folyamat végére, de maga a fizikai fájdalom egyre jobban csökken. Már szinte teljesen átalakultam. A gondolatok teljesen eltűntek, már csak némi érzelmi fájdalom maradt, ami aztán gondolatokat generál, de ahogy egyre jobban leleplezem ezeket az érzéseket, úgy egyre ritkábbá válnak, és szinte már alig jönnek elő.

A kérdésre a válasz tehát: a megfigyelés. A megfigyelés által vagy képes önmagad belső terére, tudatosságára ébredni. Először nem lesz szembetűnő változás, de majd később rájössz, hogy milyen nagy segítség volt. Az egyből lesz 2, a kettőből 4, a négyből 8, és így tovább. Míg végül olyan hatalmas lesz a tudatosságod, hogy egyetlen gondolat és érzés sem lesz képes elvonni a figyelmed a jelen pillanatról.

Amúgy beléptél egy folyamatba, aminek megvannak a szakaszai. Egyik szakasz sem jobb vagy rosszabb a másiknál. A szakaszok előkészítik egymást.

Spirituális keresés, könyvek olvasása -> Önmegfigyelés -> Önmegfigyelésből keletkező belső harc, amit megadás követ -> Kegyelmi állapot -> Az egó feloldódása

Gyakorold a tudatos álmodást

Rajtam is az segitett

"Ha egyedül el kell mennem valahova, akkor jön a félelem az idegesség hogy "úristen, egyedül megyek" "mindenki engem néz" a nem létező megfelelési vágy és a sok negatív gondolat."

Igazából le is írtad a probléma lényegét: "Nem szeretnék így élni, mert így ez megnehezíti a boldogságom"

Lényegében ahhoz kötöd a boldogságod hogy ha nem lesznek nyomasztó gondolataid, de ezzel pont hogy ellenállásba kerülsz a nyomasztó gondolatokkal, és éppen ez az ellenállás tartja fenn ezeket a nyomasztó gondolatokat.

"Ezt szoktam hallgatni mostanában és hatásos mert jól érzem magam tőle"

Ebben az esetben pedig a jó érzést elfogadod, de a tudatos megfigyelőnek egyik érzést sem kell elfogadnia és magának tekintenie mert, ezzel az énképedet változtatod csak és tulajdonképpen hitrendszert építesz ki hogy mitől érzed jól vagy rosszul magad. Te az a változatlan tudatosság vagy ami ezt a változást figyeli, amint bármelyik érzést magadénak tekinted máris az elme szintjére korlátoztad magad és az érzések rabjaivá váltál. Tehát egyik érzés sem te vagy, ezt tartsd szem előtt mindig, így gyorsabb lesz a feloldódásod.

A tudatos álmodás gyakorlata is felgyorsítja ezt a megszabadulási folyamatot, és végtelenül egyszerű gyakorlat, még ha nem is megy rögtön a tudatos álmodás, de rögtön egy rakás élénk álmod lesz amitől régi beidegződött félelemek kerülnek feloldásra ahogy rá látsz egy ilyen élénk álomban, vagy akár az élénk álomból felébredve. Meditációból pedig a vipassana egy elég komoly mély tudatalatti tisztítást csinál. A tudatos álmodást ebből a könyvből meg tudod tanulni hamar:

[link]

Ha nem tudod megszerezni akkor el tudom küldeni neked.

Szia! Ne aggódj, ez gyakoribb jelenség, mint hinnéd; mindenkinek megvannak a maga félelmei és/vagy negatív berögződései. Személy szerint nem nézek rád furán, inkább csodálom benned, hogy szeretnél változni és haladsz a változás irányába.

Egy könyvet tudnék neked ajánlani: Dr. Joseph Murphy: Tudatalattid csodálatos hatalma. Apukám kiolvasta a könyvet és évek óta "gyógyítja" magát testileg-lelkileg a könyvben leírtak alapján. Én is alkalmaztam egy féle módszert és hatásosnak bizonyult.

Remélem tudtam segíteni és eléred a célod! :)

Elsonek tudatosodnod kene. Tudataba kerulni jo par dolgoknak. Utana bar tudataban vagy, nem kotodsz.

Kozben meg gyakorlatiasan szugeralod magad. Nem almodozva.

Mondjuk a hatas folyanatos a tudatalattira.