Lehet valahogy irányítani/befolyásolni az álmokat? (ha igen akkor) hogyan?

Igen, lehet.

Itt van pár jó ötlet: [link]

A lényeg az "Ötödik lépés: Ébrenléti tudatosítás".

Minden lépés hasznos, de a legfontosabb a ébrenléti tudatosság, rendszeres valóságteszt, ami lassan átszivárog az álmaidba is. Amikor már álmodban is tudatában vagy annak, hogy ez egy álom, akkor kezdheted irányítani.

Szia!

Én úgy csináltam (egy régen olvasott infó alapján), hogy napjában többször (kb.5-6 alkalom) ellenőriztem, hogy nem alszom e.

Ezt úgy tettem, hogy egyszerűen arra gondoltam, hogy most nem is a valóságban vagyok, hanem álmodom. Tehát abbahagytam az épp aktuális cselekvésem és valami olyat tettem, ami nem volt reális (pl. arra gondoltam, hogy kinyitom az ajtót és ott egy irreális dolgot fogok találni stb.). Majd kinyitottam az ajtót, hogy ellenőrizzem. Ezen felül tüzetesen ellenőriztem a feliratokat és szövegeket (újságokat, feláratokat a gépeken, berendezéseken stb.). Majd ezek ellenőrzése után folytattam a napi megszokott tevékenységemet.

Kb. 3-4 hét elteltével (21 nap folyamatos ismétlés után már automatikussá válik ez a fajta önelellenőrzés) épp a konyhában csináltam a kávémat és rutinszerűen ellenőriztem magamat, illetve, hogy álmodom e. Unokahúgom még poénkodott is, hogy már lassan az agyamra megy ez az egész, de ettől függetlenül kinyitottam a spejzajtót, miközben mondtam neki, hogy ha ez álom, akkor egy igen randa szörny várakozik benn a spejzben, de azért ne rémüljön meg. Kinyitottam és a látványtól az unokahúgom elájult. Ajtót gyorsan visszacsuktam és nagyon megdöbbentem. Azonnal az unokahúgom miatt kezdtem aggódni, de ezzel egy időben hirtelen tudatosult bennem, hogy az unokahúgom már 10 éve külföldön él, azóta nem is láttam, továbbá már több mint 5 éve nem is lakom abban a lakásban. Ekkor egy nagyon érdekes érzés kerített hatalmába, valami olyasmi végtelen szabadság és sérthetetlenség érzés, ami egyébként nem hiszem, hogy átélhető a valós életben. Hagytam a húgomat és egyszerűen kirepültem az ablakon. Érdekes, hogy az álomban mintha lennének törvények. Pl. szép lassan lefelé zuhan, illetve ereszkedik az ember (mintha ott is lenne gravitáció) és csak a többedik alkalommal jöttem rá, hogy a kar felfelé nyújtásával (mint pl. superman:-)), felfelé tudok menni, egyébként meg lassan leereszkedem. Fontos törvény pl., hogy nem szabad fókuszálni a tekintetet, azaz ha bármire ránézünk és rajta tartjuk a tekintetünk, akkor pár másodperc múlva szétfoszlik és az ember felébred. Ez valószínűleg a szem REM mozgása miatt lehet, vagyis amikor az ember álmodik, akkor a szem kb. 30 fokban felfelé néz és nagyon gyorsan ide-oda ugrál. Gondolom amikor az ember ezt fókuszálja, vagyis leállítja, akkor kijön a REM fázisból, azaz felébred. Szerintem ezért mondhatják, hogy nézz rá a félelmed tárgyára és az szétfoszlik. Nos ez az álomban remekül működik:-). De sajna a szép dolgokkal is:-(!

Az így "rajtakapott" álomvilág egyébként nagyon élénken színes és teljesen élethű. teljesen olyan, mint az ember saját valósága, mindössze a részletekben voltak eltérések (pl. a villamosok pirosak voltak, másként néztek ki és működtek az éttermek, és az álomvilág területe eltért attól, amire hasonlított /pl.Budapesttől/). Érdekes pl., hogy a felíratok sohasem képeztek értelmes szöveget, emiatt is fontos ellenőrizni a feliratokat. Újságokban lévő betűk csak betűkombinációk voltak és még a hűtőszekrény egyébként egyszerű LEHEL feliratát is LHELT vagy valami hasonlónak láttam álmomban. Úgy néz ki az agy nem rak össze ilyen jellegű információkat az álomvilágban, hanem csak a testi érzetekhez tartozóakat (látvány, hőmérséklet, szagok, érzések, érzetek, hangok stb.). Érdekes volt viszont azt tapasztalni (a sokadik ilyen élmény után), hogy abban az álomvilágban mintha ugyanazokon a területeken, mindig ugyanazok a tárgyak és személyek lettek voltak. Vagyis pl. ugyanazon a sarkon mindig ott volt az újságos bódé és mindig ugyanaz a személy ült benne.

Hogy vannak e veszélyei?

Saját élményeimből kiindulva eléggé lelombozóan hatott rám, hogy szembesültem saját gyarló vágyaimmal. Mivel gyakorlatilag annak a világnak szinte Istenének érezhettem magam, emiatt szabadon és félelem nélkül megtettem azokat a dolgokat, amikre épp vágytam (nos ezek azért nem voltak annyira "gonoszak", de azért a jó ég tudja mit érezhetett az az álombeli pali, akinek a nője éppen megtetszett a sarki presszóban:-))! Na persze szerelmes nem nagyon tud lenni az ember abban a másik világban, mert elegendő 1-3 másodpercre "belezuhanni" a kiválasztott gyönyörű szemébe és abban a pillanatban szétfoszlik, az ember pedig felébred:-).

Szerencsémre a sokadik alkalom után már mindössze egyetlen vágy mozgatott, az okozta a legnagyobb örömet, az pedig a szemlélődés, vagyis a világ szemlélése volt (ami valamiért repülve volt természetese).

Nabas