Aki magas szinten áll az agykontrollban, az meg osztja ezt a tudást, iskola/munkatársaival?
Az olyan emberekkel, akik nem nyitottak ilyenre, az gondolom nem osztja meg
De az ember, mégis legtöbbször ilyenek között van, aki nem nyitott az ilyenre, mégis egy agykontrollos, hogy fogadja ezt el, mármint, hogyan lehet ezt úgy elfogadni, hogy teljesen teljes értékűnek tekintsd az embert, és kicsit se éreztesd(és érezd legbelül azt), hogy ő kevesebb nálad?
Ez nagyképűen hangzik, de ez nem nagyképűség, mivel a nagyképűség, az egy csinált,erőltetett felsőbbrendűség érzés a másik felett(szerintem), de mivel ez belülről jön, ezért nem csinálom, hanem próbálok tenni ellene..
Nem vagyok magas szinten egyébként a dologban, de értem el már olyan sikert, amin leesett az állam és ezért írom mindezt, mivel van személyes tapasztalatom
Sajnos, nem sikerült el juttatni, a reakciókból ítélve sokakhoz, amit ki akartam fejezni, bár ez valószínűleg az én hibám is.
Szóval, egy egyébként, lelkes, kitartó ember vagyok aki tud kötődni a dolgokhoz, főleg állatokhoz, de az emberekkel nem értek szót nagyon, főleg amikor a szórakozás részét a partyzással veszik egy kalap alá. 9es sok ember így vélekedik ahogyan te, úgy értem, az emberek 80-90%-a és emiatt nem tudom megtalálni a maradék 10%-et mert látom, hogy az emberek nem nyitottak, és a sok kudarc miatt nagyon elveszi az ember kedvét, főleg, ha még meg is szégyenítik olyannal, hogy pl az agykontroll(és egyéb spirituális dolgok) mekkora baromság
A lenézés az nekem egy válaszreakció erre, hogy ők leszarnak(mindössze egy kis baráti társaság van akikkel igazán jól érzem magam a családon kívül)..A leszarás persze nem szándékos tőlük szerintem, egyszerűen unalmasnak tartanak..
8-as Te kivel tudod megosztani komolyan, annyira nem érzem, hogy itt bárkivel is tudnék ilyenről beszélni :\ mondjuk én még a szüleimnek sem meséltem a sikereimről, mert ők is furán néznének rám, ehelyett idegen embereknek mesélek az életemről, milyen egyértelmű :D
én ugyan nem a nyolcas vagyok, de én pl. csak akkor osztom meg emberekkel, ha szóba kerül, és ők nyitottak rá. ha nem hisz benne valaki, pont leszarom, én tudom, hogy működik ()de nem úgy, ahogy hiszik sokan, hogy rágondolsz,s kész, meglesz. gyakorolni kell) .
én pl. tanulásra, vizsgákra használtam régen, aztán mostanában arra, ha nehezen megy valami, hogy sikerüljön. egyszerű példa: el akartam adni valamit, csak nem sikerült, hetekig. ráerősítettem agykontrollal, rögtön eladtam...
én ugyan még csak kezdő vagyok, de én titkolom, csak a legközelebb állóknak mondtam el, hogy ezzel foglalkozom.
tudom, hogy lenézést váltana ki, és nincs kedvem ilyen játszmákba belemenni.
És tudjátok, hogy segítség lenne nekik, de abban is nagyrészt biztosak vagytok, hogy 80-90%-ban negatívan vélekednének és emiatt féltek közszemlére hozni nemde?
A kérdés egyébként onnan indult, hogy bennem állandóan élt a segítőkészség mások fele, sokszor olyanban akartam segíteni, amiben nem akarták, hogy segítsek(majd rájöttek, hogy tényleg kell segítség, és segítettem)..És ezt is igyekszem kiölni magamból, mert az emberek ezt nem tolerálják jól, de nem egyszerű a belső hang ellen cselekedni
az emberek nem örülnek a kéretlen segítségnek, beleszólásnak, most ezt agykontrolltól függetlenül írom.
mindenki söprögessen a saját meg a családja háza táján, nem kell beleszólni mások életébe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!