Az agykontroll szakirodalma szerint elviekben lehet kárt tenni magunkban az agykontroll segítségével?

Igen. Ha valakinek rosszat akarsz tenni valamilyen agykontroll-technikával, akkor nem ő kapja meg, hanem te.

hát, nekünk azt mondták a tanfolyamon, hogy nem lehet rosszra használni. mondjuk, ezt meg én nem hiszem el. de kétlem, hogy magadnak ártasz vele.

A legelső programozás szövegében szerepel, hogy magamnak nem ártok vele, úgyhogy már a legelején be vannak kódolva az agykontrollosok önbántás ellen. Agykontrollal magadnak csak akkor tudsz ártani, ha másnak akarsz. Egyszerűen nem fogja az agyad a saját magad ellen irányuló negatív instrukciókat.

Egyébként meg, az agykontrollban is, mint minden hasonló technikában, a szándék a lényeg. Ha te nem akarsz magadnak ártani, csak csapong a képzeleted és mindenfélét látsz, azt nem értékeli az agyad utasításnak. Azt csapongásnak értékeli és nem foglalkozik vele.

nah most elviekben és gyakorlatban is lehet az agykontrollt rosszra használni.És nevezheted átoknak akor v rossz kivánságnak az alapja ugyanaz mindennek, erős akarat, vizualizáció,és hit h bekövetkezzen, ezen alapszik minden ÉS ugyanúgy használhatod rosszra is amit domján laciék mondanak és mondatnak a sok emberrel akik befizetik nekik a pénzt erre mikor ezt simán meglehet tanulni otthon is nem nagy kunszt ők beszélik bele az emberekbe h nem használható rosszra , pedig pont ők tudják alegjobbna h rosszra is használható....aki ezt nem érti így elsőre picit olvasson már utána nagyon sok iromány van róla csak tudni kell keresni!!!!!

Ha pl állásinterjún vagy munkahelyen elkezded hangoztatni, hogy te agykontrollozol és majd programozol a jövendő/jelenlegi ügyfeleknek, akkor minden bizonnyal hülyének néznek és lefokoznak, vagy kirúgnak. A sok ilyen sorozatos kudarc pedig leépít. Hiába programozol magadnak egy kényelmes állást jól programozott fizetéssel, egyszerűen nem vesznek komolyan az emberek.

nem is kell terjeszteni...

Tulajdonképpen lehet, bár ez már nem teljesen csak agykontroll, de ezt nem tanítják meg senkinek (szerencsére). A szakirodalomban azt hiszem, nincs erről szó.