Egy adott pillanatban megtörtént dolgot ki lehet törölni a tudatunkból, és hogyan, ki tud ebben segíteni?

A dolgok, amik történnek velünk, nyomot hagynak az elménkben, akárcsak egy számítógép memóriáján, akikor adat kerül rá. A dolog kétféleképp rögződik, az egyik a tudatos elmében, a másik a tudat alattiban. A tudatos elme tárolja a képi emlékeket, ezeket nem lehet törölni, de mindjárt rájössz, hogy nem is kell.

A másik, ami a tudatalattidba rögződik, azok amolyan érzelmi töltésű lenyomatok, ezeket úgy hívják, hogy engramok. Ezeket ki lehet törölni.

Az engramok lépnek működésbe akkor, amikor az emlék eszedbe jut, és Te rosszul érzed magad. Az engramok az élet nagyon sok területét uralják, sokszor meghatározzák az első reakciót, ha valami olyan külső hatás éri az embert, ami azt az engramot működésbe hozza. Ilyen lehet egy ismerős szag, egy ismerős mozdulat, hely, gesztus, vagy akárcsak maga az élmény felidézése. Ez akár vegetatív reakciókat is kiválthat, pl félelem, remegés, düh, undor stb.

Az engramoktól meg lehet szabadulni, mégpedig olyan módon, ha újra át éled az élményt - ennek a legjobb eszköze, ha beszélsz róla valakivel. Lényeg, hogy engedd ki az érzést ami benned van, ne fojtsd el. Ha szabad utat engedsz neki, akkor az engram kisül. A témában még van tanulnivalóm, így pontosabbat most nem tudok írni, de kisebb rossz emlékekre már sikerült alkalmaznom. A képi emlék tehát továbbra is a tiéd marad, de anélkül, hogy negatívan hatna ki az életedre.

Vannak arra technikák (ezt ösztönösen is alkalmazzuk), hogy hogyan fojts el egy konkrét eseményt, érzést. De sajnos a hozzá kapcsolódó következményektől így sem lehet szabadulni. Na és előbb utóbb visszaköszön.

Saját példa:

9 évesen megerőszakoltak. Ezt azon nyomban elfojtottam. Teljesen elfelejtettem. Nyugodtan ment tovább az életem, minden szépen és jól alakult, egészen 17 éves koromig, amikor egy félig ártatlan szituációban nagyon durván reagáltam. Egy udvarlási szándékkal hozzám érő fiúnak majdnem kitörtem a nyakát...és ekkor hirtelen minden eszembe jutott.

Jó volt, hogy elfelejthettem évekre és nyugodt gyerekkorom maradt. De aztán majdnem tragédia lett a vége. Csak hajszálon múlt, hogy nem lett belőlem gyilkos.

Szóval gondold meg jól, hogy valóban el kell-e felejtened azt ami történt veled. Te már felnőtt vagy, szerintem inkább próbáld meg feldolgozni.