Tényleg létezik a vonzás törvény? Volt aki használta és sikerült be vonzania amit szeretett volna?

Ha azt érted a bevonzás alatt, hogy elég valamit akarni és tenned sem kell érte, de valóra válik, akkor ez nem létezik, csak a lusta emberek önámítása.

Ha azt érted bevonzás alatt, hogy valamit nagyon akarsz és mindent megteszel érte, hogy valóra váljon és be is következik, akkor ez létezik, elég gyakran előfordul.

Annyiban tudományosan igazolható a "bevonzás", hogy ha valamit nagyon akarsz, aktívan foglalkoztat, akkor a figyelmed jobban megragadja. Ha azt mondják, számold meg a piros ruhás embereket az utcán, akkor azokra fogsz figyelni, jobban feltűnnek, mint egyébként - emiatt a kék vagy zöld ruhásokat észre sem veszed.

Például, ha valamiért előtérbe kerül az életedben a házasság, vagy terhesség, gyerek vállalás, akár mert nagyon akarod, akár mert téged érint, vagy az ismeretségedben valakivel gyakran szóba kerül, akkor jobban kiéleződik rá a figyelmed és sokkal jobban fel fog tűnni, hogy a környezetedben akármerre jársz, mindenhol többször találkozol vele. Pedig valószínűleg korábban is ugyanannyira gyakran volt körülötted, csak a figyelmedet kevésbé ragadta meg, mert nem érdekelt.

Ugyanígy, ha valamit nagyon el akarsz érni és aktívan foglalkozol is vele, nem csak passzívan várod, hogy megtörténjen veled a csoda, hanem legalább utána olvasol, tanulmányozod a lehetőségeket, akkor nagyobb eséllyel veszed észre a sikerhez vezető úton eléd kerülő lehetőségeket, alkalmakat, amikkel ha élsz is, teszel érte, hogy megragadd őket, minél jobban csináld a dolgokat, akkor könnyebben megvalósul, amit annyira szeretnél - vagyis valóra váltod saját magad számára, amit akár bevonzásnak is nevezhetsz.

Állítólag csináltak olyan kísérleteket, hogy a kutatásban résztvevőknek direkt elhelyeztek "elhagyott" érméket, hogy véletlenül megtalálhassák. Akik magukat szerencsésnek vallották, azok nagyobb gyakorisággal találták meg, mint azok, akik pechesnek tartották magukat, pedig gondoskodtak róla, hogy mindenkinek ott legyen és ugyanannyi esélye legyen megtalálni.

Viszont aki eleve úgy áll hozzá, hogy ő nem szerencsés, neki úgysem sikerül semmi, az tudattalanul is igazolni próbálja ezt a véleményét. Észre sem veszi és megteremti magának a negatív helyzeteket, még ami sikerülhetne, azt is nagyobb eséllyel rontja el véletlenül, hogy igazolja, hogy neki ez úgysem megy. Aki eleve kevésbé jár nyitott szemmel, kevésbé fogadja be azokat az információkat, amik lehetőségként elé tárulnak, az észre sem veszi, hogy nem él a lehetőségekkel. Dehát ő már elfogadta fejben, hogy úgysincsenek lehetőségek, kár is azokat keresnie és még ha szembejön vele és az arcába mászik, akkor is hajlamos lehet leírni annyival, hogy ez neki úgyse jönne össze, vagy akár a tudattalanul vétett hibákkal hozza össze, hogy tényleg ne sikerüljön.

Aki viszont nyitottabb, figyelmesebb és jobban hisz benne, hogy vele jó dolgok történnek, az könnyebben meg is találja maga körül ezeket a jó dolgokat.

A Dumb és Dumber záró jelenete nagyon jól példázza ezt a jelenséget:

https://www.youtube.com/watch?v=xw35En0ER5A