Miért ásítok szinte mindig amikor kívánok valamit vagy kérdezek az univerzumtól a vágyaimról, céljaimról?

Maga a lecsendesedés okoz problémát?

Az nagyon sok embernek. Persze vannak akik leülnek, és minden gyakorlás nélkül elérik ezt az állapotot, de ők vannak kevesen.

Az emberek többségének mindig rajzanak a gondolataik, a hétköznapi dolgokon, a múlton, a jövön, terveken, problémákon, vágyakon...ezért kell egy valami, amin rajta tudod tartani a gondolataidat. Ha tudsz vizualizálni, akkor azt érdemes használni, ha nem akkor pedig vagy egy mantrát kell használni, vagy a légzés figyelésére célszerű koncentràlni.

Eldöntöd, hogy most 30 percig gyakorolni fogsz, nincs semmi dolgod ami elvonná a figyelmed, lenémítod a telefonodat.

Egyszerűen leülsz, kényelmesen törökülésbe egy szőnyegre vagy plédre, fél lotuszban vagy lotuszban -ha haladó vagy, de te nyilván annyira még nem-, kicsit hintáztatod a csípődet előre hátra, megkeresed a kényelmes egyensúlyi helyzetet, a gerinceddel is kicsit hullámzol, és a fejeddel finoman eröltetés nélkül felfelé nyújtózol...próbálj megérezni egy könnyed, kiegyensúlyozott, nyugalmi helyzetet.

Tenyereidet könnyedén a térdeiden tartod -lehet felfelé vagy lefelé most-, és relaxáld a tested.

Tudatosítsd magadban hogy most 30 percig semmi dolgod, nem kell gondolkodni, minden megpihenhet, és kezd el a választott módszer szerinti koncentrációt.

A gondolatok persze csapongani kezdenek, eszedbe jutnak régi emlékek, emberek...ötletek...azon veszed észre magad, hogy már percek óta egy storyban vagy...ilyenkor minden bosszúság nélkül térj vissza a koncentráció/meditáció tárgyához, és figyeld tovább.

Ez nem kihagyható lépés....lehet 2 másodpercig, 10 másodpercig tudod figyelni, aztán majd kicsit tovább és tovább.

Ha eléred a két perc folyamatos, más gondolatok nélküli szemlélődést, akkor átléptél a meditáció küszöbén.

Ha kell hetekig-hónapokig csak ezt gyakorold, amíg rajta nem tudod tartani stabilan az elmédet a "tárgyon".

Ez olyan mint egy izom, gyakorolsz, és egyre erősebb lesz.

Ha vannak elírások, elnézést.

Ja igen, a vizualizáció...amit te akarsz, ahhoz a felső csakrákra van szükség, de ezek egymásra tàmaszkodva, egymáshoz kapcsolódva épülnek fel.

Legszívesebben azt javasolnám, hogy néz meg egy képet az emberi testben a csakrákról, a színeikről, és ezt vizualizáld először a gyökércsakrát elképzelve, a helyét és a vörös fényét, (itt lép be az univerzum energiája a fény az emberi energiarendszerbe, és csakráról csakrára finomodva, modulálódva megy felfelé) aztán majd a köldökcsakrát, a narancssárga fényét, majd a napfonat csakrát, a citromsárga fényét, stb...menj végig, és utána lásd -érezd az összeset egyszerre, erölködés nélkül. Nagyon érdekes érzeteket tapasztalhatsz...de ahogy kezdtem, bár ezt javasolnàm a te célodhoz, mégsem ezzel kellene kezdened, mert ez nagyon nehéz lenne helyesen kezdésnek.

Amit inkább tegyél, hogy képzeli el egy forró piros gömböt a köldököd mögött, lásd a piros fényét, érezd a melegét, és ennyi....ha elkalandozol, térj vissza, és nézd tovább.