Muszáj hinni az áhitott célban?

Kösz!

A már említett cikk (amelyet továbbra sem találok) azzal a példával illusztrálta a hit lényegtelen mivoltát, hogy erősen képzeljük el amint egy húsos lédús citromot félbevágunk és a szánkba csepegtetjük a savanyú nedvét. A test reakciója, hogy megindul a nyáltermelés.

Vagyis a folyamat: tudat elképzeli a citromot a szájban, mire a tudatalatti utasítja a nyálmirigyeket a termelésre. A testi reakció kb mindenkinél bekövetkezik. De ha megkérdeznék tőled, hogy aztán valójában elhitted-e hogy ott az a citrom, akkor kétlem hogy sokan azt válaszolnák, hogy "igen".

Ez nekem egy jó érvnek tűnik arra, hogy az ember testének sejtjei reagálnak az ember gondolataira, függetlenül attól hogy hisz-e benne vagy nem.

Hol a hiba a gondolatmenetben? Mégiscsak elhiszed hogy citrom van a szádban (azaz ez azt jelentené, hogy akármit elképzelsz, akkor el is hiszed valamennyire), vagy eleve rossz példa az hogy ez a kreált gondolatnak (az elképzelt citromnak) valami köze lenne mondjuk egy betegség gyógyulásának elképzeléséhez (tehát a sejtek erre viszont mondjuk nem reagálnának mert a tudatalatti visszadobná a dolgot, hogy "és a hit hol van tudatkám??" szemben a citrom elképzelésével).

Remélem érthető :)

Köszönöm a soraitok!

Azt gondolnám, azért működhetne a teremtés így, és mégis érhetik az embert csalódások, mert egy gondolat nem garantálja a sikert, gondolat pedig sok van, mindenkiben, nagy részüket észre sem vesszük, stb. Erről egy egész mérnöki kis gondolatmenetet kezdenék el most írni, de az off lenne :)

Mindenesetre akkor folytatom a boncolgatást: tegyük fel hinni kell a célban hogy elérjük, anélkül nem megy. Ennek ellentmond az, hogy ha valaki az "ördögöt festi a falra" akkor a vonzás törvénye használói gyanítom leoltanák, hogy "ne vonzd má' be amit nem akarsz". Holott az illető valószínűleg messze nem hitte el amit mondott, csak épp elképzelte az eshetőséget. Vajon mindenki, aki rosszat vonz be az életébe, az mélyen el is hiszi azt? Akinek csak a rosszon, balszerencsén jár az esze, az nem jár pórul emiatt hosszú távon, ha nem hisz benne? Ez furán hangzik... Vagy esetleg a rosszban nem kell hinni, hogy nagyobb eséllyel történjék meg, csak a vágyott pozitív célban? :) Ezt csak azért írom, mert a negatív gondolatokat sehol sem szeretik. Pedig ha hinni is kéne a működésükhöz, elvileg nem lenne igazi baj velük. És ha a pozitív gondolatban is hinni kéne a működésükhöz, akkor ott is valahonnan jönnie kell a hitnek, hogy legyen értelme pozitívan gondolkodni... Arra akarok kilyukadni, hogy szerintem a hit következik a képzeletből. Persze nem egyből és azonnal, de idővel mindenképpen. Ahogy pl a TV is működik: ha elég sokszor levetítik az információt a jónépnek, akkor a tömeg elkezdi hinni amit lát, előbb-utóbb kételkedés nélkül. A TV elképzeli helyettünk, láttatja, a hit pedig létrejön ebből.De nem akarok a média manipuláló hatásáról offolni, ez csak példa, hogy lehet, hogy a hit kell a cél valóra váltásához, de szerintem a vizualizálása célnak már önmagában teremti a hitet, azaz nem kell vele külön foglalkozni, a tudatunkat a képzeletünk meggyőzi idővel, ahogy a az átlagember is elhiszi amit a TV-ben lát... Mert ha képzelet nem teremt hitet, akkor mégis honnan kezdhetne el hinni valamiben az ember, ha nem onnan, hogy látja vagy elképzeli azt a valamit?

Utolsó: tegyük fel, hogy ha nincs hited, az gátol. Ez azt hiszem nem is mond ellent a fenti mondataimnak. De a "nem hiszed hogy tudod" az ekvivalens azzal (,logika,) hogy "hiszed, hogy nem tudod", vagyis hiszed az ellenkezőjét. Eddig értjük egymást. Nade hogy hihetnéd el az ellenkezőjét anélkül, hogy nem képzelnéd el...Hiszed, hogy nem, mert "reálisabb"... mert mondjuk eddig is ezt tapasztaltad.. mert mondjuk ezt mondták neked... Mert szinte látod a szemed előtt a korábbi élményeid alapján. Elképzelted hogy nem. És valószínűleg nem most volt az első alkalom. Tehát többször képzelted el hogy nem igaz, ezért nem hiszed, hogy tudod, és igen, ebből hihetően következik hogy tényleg nem fog sikerülni, de én azt mondom hogy ez a sok képzeletből, látottakből ered, a hit pedig csak fakad a képzeletből...

Remélem valaki ért valamit a kusza kommentemből :)