Miért lett divat a vendéglátósok részéről ennyire az önsajnáltatás?

Én dolgoztam vendéglátásban. Egyetemi menzán. (ahova bàrki bejöhetett, volt hogy 25 munkás csörtetett be egyszerre)

Beértem, letöröltem az asztalokat,megigazítottam a székeket,kivittem a szódagéphez a kancsókat, kiraktam a szalvétákat,sót,borst,fogpiszkálót.Aztán letöröltem a pult üvegét. Kiírtam a napi menüt, plusz az árakat a pult mögötti táblára.

Kaptam savanyús tálakat, meg kellett pakolnom mutatósan céklával,uborkával, vitamin salival. Utána elkellett rendeznem, kétsorban ment egymás mellé, és a tálak találkozásánál a tetejüknél még egy sor ment.

Aztán az egyik szakács kiadta a sütit, felvágni, kirakni mint a salit desszertes tányérokon.

Ezután kipakolni az ételeket a melegentartóba.

Aztán megjöttek a vendégek.

Bejön, nem köszön, fintorogva elveszi az evőeszközt, a tálcát. Rámnéz bambán, odahányja, hogy: Ez milyen leves? (Mögöttem, fölém van kiírva átlag 30 centis betűkkel :) )

Mire én: (mosolyogva, mert a főnök negyed óránként rám szólt, hogy húzzam ki magam, mosolyogjak. ) Szép napot kívánok! Xy leves meg Zzs leves van ma.

Akkor oda böfögi, hogy ezt meg azt kéri. Kiszolgálod, jóétvágyat kívánsz. A 150. Vendég után már nem olyan őszinte az a mosoly.

Amikor kígyózó sorok vannak, akkor nem elég, hogy jár a kezed, mint a hülye, illedelmes vagy, mosolyogsz, hangosan köszönsz, ömlik rólad a víz, még be is szólnak, hogy ez az evőeszköz koszos, lerakja nekem a pultra, hogy kiveszi, vigyem vissza a mosogatóba.. felbecsülhetetlen. (Egyébként a szárítógép miatt dara volt rajta vagy mi a fene)

Na szóval köszönsz, adod, stb. Erre meglátod, hogy nincs tiszta tányér.. berohansz a mosogatókhoz, akik közlik, hogy hát itt van, vigyed..

Oké.

Az utolsó vendég zárás után 30 perccel feláll, mert ugye kitessékelni nem lehet... platzot felsöpörni, felmosni, a kancsókat begyűjteni, asztalokat letakarítani, kancsókat bevinni a mosogatóba, és akkor mehetsz haza. 5000 forint 8 órára... 625/óra. (Volt reggeliztetés is, de az nem annyira húzós)

Az a gond, hogy a nyomi rendszer borravaló alapúvá tette a vendéglátást, mint ahogy hálapénz alapúvá az egészségügyet.

Mindkettőben dolgoztam, igaz vezetőként, de nem lett volna szabad hagyni, hogy így elk#rvuljon a dolog.

A pincérek minimálbéren, vagy részmunkaidőre vannak bejelentve, napi 12 órás robotért, mondván ott a borravaló. Azt meg vagy adnak vagy nem.

Fejétől bűzlik ez is, mint minden ebben a f@s országban.

Olaszban ún. asztalpénz van, ez személyenként x euró és a pincér eurocentre kiszámolva hozza a visszajárót, ha jattot akarsz adni, csak pislog, mint hal a szatyorban.

Spanyolban sem értik miért akarsz többet otthagyni.

Na ezeket nem érjük mi soha utol mentalitásban.

12# es, azért vitatkoznék az olasz copertoval, mert az meg olyan átvágás. Étlap utolsó oldalán apró betűvel, spersze akkor jut az ember tudomására amikor kiszámlázzák.

A többieknek meg írom, a vendéglátásban már a nevében is benne van, hogy vendéglátás. De ezt sokan nem tudják már a,szót sem értelmezni hogy mit jelent. Ha nem telik borravalóra, akkor ne menj étterembe. Én viszont adok, mert ezzel köszönöm meg a hogy kiszolgáltak!

Ezt aoaem tudtam megérteni, hogy valaki elmegy étterembe, kifizet 5000-10000 Ft-ot (a helytöl meg a fogyasztástól függöen) és akkor ennek tíz százalákát rátenni, ha elégedett a szolgáltatással, arra már nem telik? EZ AZ, ami igencsak szegénységi bizonyítvány.

Arra hivatkozni szintén az, hogy az illetö a saját munkahelyen nem kap - ez uyganis szakmatól függ, és amelyek "borravalós" szakmák, ott a dolgozó ennek megfelelöen kevesebb fizetést kap.

Ha meg minden vendéglátós otthagyná emiatt a pályát, akkor éppen az olyan alakok lennének emiatt felháborodva, mert mi az, hogy ennyiért nem dogloznak!