Az ellent mond az "elveknek" ha valaki vegetáriánusként él, de közben süt, főz rendesen? (Húst, tejet, tojást használ) (de persze nem eszik belőle)

Én egy idő után nem bírtam. Az egy dolog, hogy nem én eszek belőle, de gyakorlatilag rosszul voltam a tudattól, hogy ennek ellenére egy halott állat alkatrészeit használom fel.

Nagyon ritkán ha vendégek jönnek készítek húsosat, de akkor is jobbára vegán, vegetáriánus ételek vannak. Nálunk az egész család vegetáriánus/vegán úgyhogy ilyenkor sem igazán éri meg, mert eleve többfélét kellene főzni.

Valahogy úgy érzetem korábban amúgy, hogy a környezetem "elvárja" tőlem, hogy ilyesmit készítsek, aztán lassan rájöttem, hogy nem másokra meg a külső nyomásra kell hallgatni, hanem arra, hogy én mit érzek helyesnek. Ha nekem kellemetlen elkészíteni a húst, akkor a fene se kényszeríthet rá, hogy elkészítsem.

Ha neked viszont nem az, azt neked kell tudnod - nincs azzal baj, nem mindenki etikai okokból nem fogyasztja.

Sok vegán is csinálja ezt... Nyilván az adott ember elveinek nem mond ellen.

Én nem nyúlok húshoz, ha vega vagyok, ez nekem alap, de máshogyan is lehet gondolkodni. Eleve nem tudok mit kezdeni egy hússal, max. bedobom a serpenyőbe pár percre, de azt az is meg tudja tenni elég könnyen, aki eszi. Vendégeim nincsenek, ha mégis, nyilván vega ételt kapnak, nincs azzal semmi gond. Eszembe sem jutna, hogy húst akarnának enni, az túlságosan kívül esik a világomon. Ezzel nincs is gondja senkinek :)

Ha növényi korszakomban lennék, akkor esélyes, hogy a vendégek vegán ételt kapnának. Teljesen korrekt ételeket, úgyhogy megint OK.

Gyermekeim nincsenek, az természetesen kicsit más.

A főzés kóstolás nélkül eleve nem működik nálam (minimum lenyalnám az ujjam vagy valami), ez is egy ok.

Egy vegan, úgy értem egy igazi vegan nem fogyaszt semmilyen állati eredetű dolgot, így nyílván a valódi vegan a családjának sem vesz és nem is süt állati eredetűt...

Mivel a veganság nem egy étkezési szokás, az a vegetáriánus étkezés + egy minden más körülményre kiterjesztett életfelfogás...

Aki vegetariánusként kajál, de vesz a kisfiának az iskolába lószőr ecsetet, az nem vegan, pusztán hibásan tudatlanul alkalmaz magára egy szót...

Amennyiben pusztán vegetariánus vagy, és nem tartod magadat vegannak, akkor nincsenek elvi gátak, nyugodtan süthetsz rántotthúst a családnak....

Az már más kérdés... hogy ha vega vagy és a szervezeteden érzed, tapasztalod annak minden pozitív hatását, akkor nem fogsz sütni húst a családnak..

Ok, én ezt értem, hogy egy "igazi" vegán nem készít húsételt.

Csak a gyakorlatban nehéz elképzelnem.

Mondjuk egy anyuka, aki holnaptól vegán lesz, nem főz többet a családra, csak vegán ételt? És ha ők nem akarnak vegánok lenni? Főzzenek magukra? De ha a gyerekei még kicsik, és nem képesek rá?

És ha kutya-macska is van a családban, ezentúl nekik is vegán életmódot kell folytatniuk? Vagy oldják meg maguk?

Nem kötekedni akarok, de tényleg érdekelne, hogyan lehet ezt az élethelyzetet megoldani.