Kezdőoldal » Ételek, italok » Vegetarianizmus » Miért van az, hogy akik...

Miért van az, hogy akik szidják a vegán életmódot, ezt a fajta táplálkozást, vakon falják a gén kezelt és antibiotikummal telenyomott csirkét, és isszák a genny sejtektől hemzsegő tejet?

Figyelt kérdés
Mintha ezek nem számítanának a szemükben egészségtelennek, de a vegán étrend az igen.... ez ellentmondás nekem nagyon.... jah, és csakis génmódosítás nélküli gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztok! Rizsproteint szedek, és 100 kilóval nyomok fekve... marhára nem gyengültem meg a növényi fehérjétől... 27/f/87kg
2016. nov. 1. 17:18
1 2 3
 21/29 anonim ***** válasza:
73%

miért van az, hogy minden vegán azt hiszi, hogy az övék az egyetlen helyes táplálkozási mód, és aki nem vegán, az csakis egészségtelen szennyember lehet? (+ gonosz is ugyebár, mert megeszi az állatokat..)

nekem semmi bajom a vegán táplálkozással, de miért kell állandóan sátánként beállítani azt, aki nem követi ezt az életformát?? tudod, nem csak az antibiotikumos csirke van a világon meg a gennyes tej (??wtf). ahogy te is írtad, a zöldségek, gyümölcsök, gabonák között is ugyanúgy lehet génmódosított, rossz minőségű stb, mint ahogy tejből és húsból is van minőségi.


de hogy a kérdésre válaszoljak: sajnos vannak korlátolt, buta emberek, de ez nem vegánságtól függ..

2016. nov. 1. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/29 Noblesse Oblige ***** válasza:
85%

A gén kezelt az nem helyt álló, mert nem amerikába vagyunk. Az unió nem engedte meg ezt a fajta technológiát.

Az antibiotikum helytálló. Mint fogyasztó a szokásainkkal változatható a piac és az álla tartáshoz való hozzáállás is...


Nekem van vega ismerősöm több is. Nem utálom őket, nem üldözöm ki őket a világból. Sok vegán receptet tanultam tőlük, mert az is ugyanolyan étel és lehet nagyon finom is.


Viszont ismerek visszataszító vegánokat, de ők emberileg sincsenek a toppon. Ha valaki vega-keresztes hadjáratot akar folytatni tegye, csak ne csodálkozzon, hogy az emberek irtóznak tőle.


Mikor megismertem az első vegán ismerősöm ő olyan családba is született. Kicsit furának találtuk, de elfogadtuk őt. Nem akart minket megtéríteni, ő is elfogadta, hogy mi eszünk húst és tejtermékeket.

A második vegán ismerősöm egy tanárnő volt, és volt, hogy főzött nekem is, ha épp nála ültünk össze tanulni. Ott sem volt soha gond, hogy mi húsevők vagyunk és tudott olyan kajákat készíteni, amit a húsevő fiúk is két pofára tömtek. És akkor kezdtem nyitni a vega ételek felé. Bővült a szakácstudásom.


Az a vegáktól tök függetlenül jött, hogy egy szép napon rájöttem, hogy a tömegtermelésnél az állatok sínylik meg az emberek mohóságát, így a húsvásárlás is tudatosabb lett. Olyan termékeket vásárolok ahol az állatokat jó körülmények között tartották. Tisztelem az életet, és tisztelem az ételem is.


Ott tartok most, hogy az étel az étel. Számomra nincs külön vega és nem vega. Húsos, vagy hús mentes. A lényeg az íz, a harmónia. Nem fontos, hogy minden nap hús kerüljön az asztalra, nagyon finom ételek vannak állati eredetű hozzávalók nélkül is. De szeretem a húst, és szeretem a tejet is (ez utóbbit, már talán túlságosan is), így nem hagyom ki az életemből és az ételemből sem. Viszont nem is veszek olyan húst, ahol nem alternatív vagy szabad tartásból származnak. Mert nekem ELVI kérdés, hogy az állat ami végül a táplálékom lett, az előtte jól élt.


(ui: ha valakit elkap a missziózhatnék nálam bátran jelentkezhet, mert a tejfüggőségemtől szeretnék megszabadulni, és bármi segítség jól jön, akár megutáltatni, vagy bármi)

2016. nov. 2. 12:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/29 anonim ***** válasza:
52%

azért falják, mert ezen nőttek fel és nagyon nehéz a berögződéseket csak úgy egy nap alatt megváltoztatni. én is sokat küszködtem magammal, két hónapot voltam vegán, már előtte se ettem hústermékeket, max csirkét, tejérzékeny vagyok szóval ez is segített a "leszokásban. Glutént se bírja a gyomrom, így ezt is el tudtam hagyni. 2hó után viszont a húst kezdtem hiányolni, így a csirkehús visszajött az étrendenben és megszünt az a fura érzés amit éreztem akkor amikor teljesen vegán voltam.

a többség azért szidja ezt az életmódot, mert sok mindenből kilóg a vegán emberke, pl. én sem eszek a sütikből amit behoznak a kollégáim és ez nekik rosszul esik, h nem eszek "sima sütiket,csak tejmenteset. mindig félnek az emberek az újdonságoktól, meg sajnos tényleg sok ilyen hiper agresszív vegán van kinn, akik nemhogy "megtérítenek inkább csak ellenszenvet okoznak a vegyes étkező emberekben.

Idén még eszek húst és jövőre adok egy új esélyt a vegánságnak, most már sokkal több infót tudok róla és megszerettem az ízeket is, a bőröm tisztább, fogytam is. mindenképpen kell átmeneti idő nálam, csak 32évig ettem egy étrendet azt nem tudom egy nap alatt kidobni az ablakon, viszont most már tudok úgy főzni, hogy vegán alapanyagok de végülis az eredeti receptre hasonlít, ki kell tapasztalni.

a vegánoktól max azt kérem, hogy legyenek megértőek, ez egyfajta függőség, pl. nálam a kenyér volt ilyen, mint a drog úgy vonzott, nem könnyű áttérni egy teljesen más életmódra.

2016. nov. 2. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/29 anonim ***** válasza:

#22: "Viszont ismerek visszataszító vegánokat, de ők emberileg sincsenek a toppon. Ha valaki vega-keresztes hadjáratot akar folytatni tegye, csak ne csodálkozzon, hogy az emberek irtóznak tőle."


Egyetértek abban, hogy sok vegán a legalapvetőbb emberi tisztelet megadása nélkül képes húsevőket rohadt gyilkosoknak, dögevőknek stb. nevezni, és érthető, hogy ilyenkor nehéz nem reagálni az undorító viselkedésre. A probléma azonban ott van, hogy a húsevők sokszor összemossák ezt a kategóriát azzal, amikor egy vegán bármilyen módon megpróbálja megkérdőjelezni a húsevés elfogadhatóságát. Mint sok vallásos embernél, a húsevőknél is nagyon gyakran előkerül a sértődöttség kártya, amivel az ideológiájuk mindenfajta megkérdőjelezését megpróbálják elnyomni.

Tényleg kíváncsi lennék a válaszodra: én nem tartok egy húsevőt sem dögevőnek vagy rohadt gyilkosnak, azonban azt állítom, hogy az állatipar morálisan elfogadhatatlan és a teljes felszámolása szükséges. A Te gondolkodásod alapján én is egy visszataszító hittérítő lennék?

2016. nov. 2. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/29 anonim ***** válasza:
52%

Nekem nem tűnt fel, hogy a hús hiánya agresszívvá tenne :D Engem sem, vegán ismerőseimet sem, kifejezetten békésnek tűntek (mert tartós vegán ismerősöm pont nincs). Szerencsére kizárólag a neten találkoztam idióta vegánokkal, akik a piedesztáljukról magasan lenézik a bűnös többséget. De találkoztam kellően toleráns, békés, kedves vegánokkal is. A húsevők közt is iszonyúan sok agresszív van, nem az étrendtől függ ez.


Az a gond, hogy valamiért az emberek többsége kicsit vallásnak tekinti a táplálkozást s térítgetni akarja vagy elítélni azt, aki nagyon eltérően eszik. Ezt sosem fogtam fel, bár tudom, milyen népszerű téveszmék vannak a táplálkozásban (s ezen túl is, az emberek nagyon szeretnek abban hinni, hogy az ő étkezésük a jó, ennek értem is a mozgatórugóit).

Miért olyan fura gondolat az, ami nekem természetes, hogy nem mindenkinek ugyanaz a jó? Hiába van emberi szervezete mindannyiunknak...

Sokféle étrendem volt már s nagyon erősen és nagyon hamar érzem, ha nem megfelelően eszem. Ha az ember figyel, a táplálkozásbeli alapvető gondok hamar ki tudnak bukni, erről már rengetegen beszámoltak.

A hús nekem pont teljesen mindegy, én a szénhidrátmennyiségre vagyok érzékeny. Kellő fegyelmezettség nélkül nem kezdek újra növényi időszakba, tartósan pedig nem is tervezem, mert a szervezetem igényeinek, az ízlésemnek és a vegán étrendnek a metszete kissé macerás. Gondolom, erre sem gondolnak egyes vegánok, hogy nem mindenkinek lenne egyszerű átállni, ha akarna sem. De van, akit nem érdekel semmi, csak hogy megszokott módon jókat egyen, s van, aki ténylegesen fizikailag rosszul van a vegán étrendtől, legalábbis attól, amit ő tud megoldani kísérletként a sok lehetőség közül. Ez kicsit olyan, mint a fogyás: van, akinek lazán megy s nem érti, miért nem tud bárki viszonylag gyorsan fogyni, aki elhatározza s odateszi magát.

2016. nov. 2. 14:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/29 anonim ***** válasza:
51%

"Van génmódosítás olyan 6-8 ezer éve csináljuk"

kicsit régebben kezdték


rizsprotein,

aham ez aztán biztos természetesebb, mint egy kis disznópörkölt háztájiból.

a busmanok meg 20km-t futnak egy pofányi nyúlhústól.


valami mást is kéne beszedned, hogy az agyad is fejlődjön egy pöttyet

2016. nov. 3. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/29 lencsefőzelék ***** válasza:
57%

26-os: te miről hadoválsz?


Idézet Dr. Ralph Bircher: Szigorúan bizalmas - A táplálkozástan titkos dokumentumai c. könyvéből:

"A különösen zord, szurdokok-szabdalta hegyvidéken, Chihuahuától északra, Mexikó északnyugati részén, megközelítőleg 130 000 km2-es területen (Svájc területe 41 288 km2) élnek a tarahumara indiánok, egy körülbelül 50 000 lelket számláló nép. A tarahumarák elszántságuknak és egyáltalán nem vonzó, zord hazájuknak köszönhetően még mindig eredeti, indián életformájukat élik. A civilizáció még nem ért el hozzájuk, így nem tudta elrontani őket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elzártan élnek, mint a tasaday indiánok, mivel látogatják a környék ünnepeit. De egyedülállóan stabil, öntörvényű, egészséges, a környezettel harmonizáló társadalmi rendjük van. Ennél azonban még feltűnőbb meghökkentő fizikai teljesítőképességük, amely számos kutatót vonzott oda. A fentebb említett munka az eddigi eredményekbe nyújt betekintést.

A tarahumara táplálék kalóriamennyisége 70-80%-ban főleg kukoricából és babból származik: mais y frijoles – Mexikó ősi, indián eledele. Húst rendkívül ritkán esznek, míg a tejtermékek teljesen hiányoznak. Amit ezenkívül fogyasztanak, például mályvaspenótot és bogyókat, arra sajnos nem tér ki részletesebben a beszámoló és az 1945-ös nagy vizsgálat sem, amelyet a mexikói Táplálkozástudományi Intézet a Bostoni Kutatóintézettel végzett dr. Robert S. Harris professzor vezetése alatt. Annyit tudunk meg mindössze, hogy a mindennapok tápláléka meglehetősen szűkös, és nem különösebben vonzó, és hogy a felnőtt férfiak testsúlya ennek megfelelően alacsony, úgy 60 kg körül mozog, miközben a tarahumara indiánok „a Föld legegészségesebb és fizikailag legnagyobb munkaképességű emberei közé tartoznak”. A felsorolt irodalom pontosabb információkkal szolgálhat a táplálkozásról – többek között a tápanyag- és kalóriafelvételről, az elkészítési módról –, valamint az életmódról és az egészségről.

Amit ezek a munkák leírnak, az a tarahumarák rendkívüli teljesítőképessége szegényes kukorica- és babtáplálkozásuk mellett, tejtermékek, és – a mindennapokban – hús nélkül:

Gyakran rendeznek „labda-futást” (kick-ball-races). Ebben a versenyben két csapat fut a labda után huszonnégy-negyvennyolc órán keresztül pihenő és megszakítás nélkül, mialatt 150-300 km-t tesznek meg.

Vadászatnál a szarvast nem puskával vagy valamilyen más fegyverrel terítik le, hanem addig futnak az állat után folyamatosan, egy-két napon keresztül, amíg az a kimerültségtől össze nem rogy.

Abban sincs semmi rendkívüli, ha egy fiatalember félmázsás terhet cipel 177 km-en át (70 órán keresztül) a hátán, vagy ha családok 250 km-t gyalogolnak egy-egy látogatásért, vagy egy fiestán való részvételért.

Az asszonyok és gyerekek teljesítménye is hasonló: egy tizenöt éves leány nyerte meg a 65 km-es versenyfutást.

Ezek a versenyek meglehetősen zord hegyvidéki ösvényeken zajlanak hegyre fel és völgybe le. Ugyanakkor ez a teljesítmény nem csak az élet első felére korlátozódik. Egy negyvenhárom éves tarahumara a 65 km-es hegyi utat 6 óra 52 perc alatt tette meg. Teljesen mindennapos, hogy a felnőttek ilyen hegyi utakat 10-13 km/órás sebességgel tesznek meg.

Az ilyen teljesítmények Balke és Snow szerint az emberi teljesítőképességről alkotott minden elképzelésünket túlszárnyalják, és szükségessé teszik az ezzel kapcsolatos élettani nézeteink újragondolását.

A tüdő teljesítménye nem szolgálhat magyarázatul a teljesítőképesség növekedésére. A tarahumara indiánoknál ez ugyanis nem olyan nagy, mint a Titicaca-tó mellett, 4000 m magasan élő népcsoportoknál. A hemoglobinértékek, a szív és az érrendszer teljesítőképessége a kutatók szerint szintén nem szolgálhat magyarázatul, mert – bár ezek egészségesek és erősek – nem különböznek feltűnően a többi népcsoportétól.

Tehát az anyagcsere- és táplálkozásökonómia jelenségével szembesülünk. Felmerül az az elképzelés, mely szerint az energiaszolgáltató glikogén nem az izmokban vagy a zsírszövetben raktározódik, hanem a vérben, glükóz formájában (glükóz-6-foszfát), amely lényegesen nagyobb hatékonysági együtthatót és jobb táplálkozási ökonómiát eredményezhet.

A táplálkozás-élettannak alig van még egy olyan területe, amely általánosságban kevésbé elhanyagolt lenne. Az a gondolat, hogy ezt a hatalmas teljesítményt gyakorlatilag hús, illetve teljes egészében tejtermékek, azaz állati fehérje nélkül, szűkös (főleg kukoricából és babból álló) táplálék mellett érik el, számunkra szinte elképzelhetetlen. A Deutsche Ärzteblatt elővigyázatosságból a tarahumara táplálkozással egyáltalán nem foglalkozott. Másfelől megerősíti Kofrányinak, a Max Planck Táplálkozásélettani Intézet kutatójának az eredményeit a tisztán növényi fehérje biológiai értékét illetően. Eszerint a kukorica és a bab együtt szinte a legértékesebb fehérje.

A tarahumara indiánok napi fehérjefelvétele alig több mint 50 gramm tisztán növényi eredetű fehérje, és nyilvánvalóan a fölösleges fehérje – az anyagcsere-ökonómia jegyében – nem alakul át energianyerés céljából. A megfigyelt teljesítmények azonban Hood szerint óránként 720 kilokalóriát kívánnak meg, azaz több mint 10 000 kilokalóriát naponta!

De ami a legvonzóbb a tarahumara indiánokban, az az, hogy a legcsekélyebb késztetésük sincs az olimpiai játékokon való részvételre. Önmaguk számára teljesítenek. „Mit csinál a fa, amelyről elfeledkeznek? Virágzik.”

A felsorolt megfigyelések és elméletek természetesen csak a kezdetet jelentik. A kérdésnek bővebben utána kellene járni. Ez azonban sem a fogyasztói társadalom élettanának, sem az élelmiszeriparnak, se a vegyikonszerneknek nem áll érdekükben. Éppen ellenkezőleg. Az első indító lökésnek a WHO-tól kellene jönnie, vagy ha onnan nem, a vegetáriánusoktól."

2016. nov. 4. 01:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/29 anonim ***** válasza:
21%

Aham ez hihető.

Ja nem.


De legyen csak a fele az.

A vega étrenddel a megfelelő fehérjebevitelhez rengeteg energiát társul.

Ezt a plusz energiát le kell dolgozniuk.



DE mit nem találtam:

"Vadászatnál a szarvast nem puskával vagy valamilyen más fegyverrel terítik le, hanem addig futnak az állat után folyamatosan, egy-két napon keresztül, amíg az a kimerültségtől össze nem rogy. "


De miért futnak két napig egy állat után, ha meg sem eszik?

Vagy mégis szükséges nekik a hús?

Egy szarvasból kijön pár kiló.

Vagy, ha valami törpeszarvasról van szó, akkor még jobban jelzi, hogy milyen elengedhetetlenül fontos nekik a hús.

Nem hiszem, hogy csak állatkínzásból fektetnének ennyi energiát egy állat megölésébe.


Ha ennél kis húst is, akkor jobban menne a gondolkodás/érvelés is.

2016. nov. 4. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/29 anonim válasza:
42%

Én minden evő vagyok.100-at kinyomsz abból 87 vagy te,mi?Gyere hozzánk katonának.Megmutathatod az erőd a D-20-asnál.48kg a repeszgránát 12 kg a töltet.10 lövés után összesel.Amúgy higgadj le vagy egyél mert éhesen kifordulsz magadból.Hidd el 2 paradicsommal nem lehet kibirni a 24-es szolit...


Egy tiszt.

2016. nov. 6. 00:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!