A vegánok nem esznek húst, mert az élőlény volt, de a növények is élőlények, sőt, fájdalmat is éreznek, mégis a növényeket megeszik, hogy van ez?

Az alapfeltételezés téves.

A vegánok nem azért nem esznek húst, mert az élőlény volt, hanem mert nem tartják etikusnak az állatok életének kioltását, az állatok kihasználását és kínzását.

Az élőlények általános jogaihoz köze nincs a vegánságnak, mert abban igazad van, hogy ebben az aspektusban az alga, gomba, gyümölcs, zöldség, gabona sem különb.

De a vegánság alapelve nem ez, hanem az, hogy az ember állati termékek nélkül is képes teljes életet élni, illetve nem helyes az állatok bántalmazása.

Azért a növények és az állatok között elég nagy különbség van, növényeknek eleve nincs is idegrendszerük, fájdalomreceptoraik. Az a "fájdalom" amit ők éreznek közelébe se ér annak amit egy állat átél a vágóhídon. De még így is egy vegán sokkal kevesebb növényt pusztít el mint egy nem vegán, gondolj bele egy marha mennyi növényt eszik meg mire levágják és hús lesz belőle.

(Egyébként meg nem mindenki etikai okokból vegán.)

Úgy, hogy a vegánok utálják a növényeket >.<

Egyébként én hallottam már olyanról, aki a növényeket is sajnálja, de lássuk be, valamit enni kell. És akkor már sokkal inkább a növényeket esszük meg, mint az állatokat. Az állatok gyakran borzalmas körülmények között élnek a telepeken, és sok szenvedés árán lesz belőlük hús a tányéron. A vegánok ez ellen tiltakoznak.

Ha a vegánok azért nem ennének húst, mert az előlény volt, akkor növényt sem ennének, hisz az is élőlény. S csak a fényevők lennének vegánok.

De a legtöbbünk nem tud fényből élni, ezért eszünk legalább növényeket. Amúgy van olyan irányzat, ahol csak olyan növényt esznek, ami nem öl sőt nem sebez meg élőlényt... Nem egészséges, ebben biztos vagyok, valamiért az ember nem tudja azt megjátszani, mint egyes majomfajok, akik csak gyümölcsöt esznek.

S ahogy már írták s amit valamiért sok ember nem fog fel: egy vegán sokkal, sokkal kevesebb növény halálát okozza, mint egy normál étrendű. Egy kiló hús előállításához rengeteg növény, energia, víz, föld kell, sokkal kevesebb erőforrásba kerül, ha eleve mi esszük meg a növényt s nincs egy csomó veszteség a köztes pont (az állat) miatt. Oké, ewgészen más a hús, mint a növény, de az élet fenntartásához s élvezetes evészetekre azért az utóbbi is alkalmas (szerintem általában klasszisokkal finomabb az élelmiszeripar által termelt növény, mint az élelmiszeripar által termelt állat, persze ízlések és pofonok s ezzel együtt is nagyon más, megvannak a koncentráltabb s szénhidrátszegényebb fehérjét adó állati termékek előnyei is. én a 2 között mozgok: házi tojást eszem, nekem ez megfelel, valamit ennem kell s nekem nagyon nehéz lenne csak növénnyel. azért majd megpróbálom, de sokat nehezít, hogy kiesnek a szénhidrátosabb ételek).

Szia!

A vegánok nem azért nem esznek állatokat, mert élőlények. Ez teljes mértékben irracionális lenne. Vegánok pontosan ugyanazért nem esznek állatokat, amiért te nem eszel embereket: A legtöbb embernek van egy alapvető morális intuíciója, amely úgy szól, hogy elfogadhatatlan jó indok nélkül tudatos élőlénynek fájdalmat okozni, nevezzük ezt humánus bánásmód elvének. Fontos morálfilozófiai alapelv az egyenlő konszideráció elve, mely szerint hasonló eseteket szükségszerűen hasonlóképpen kell kezelnünk. Be kell látnunk, hogy ha emberek esetén elfogadjuk a humánus bánásmód elvét (tehát megvetjük pl. azokat, akik gyerekeket bántanak csak azért mert élvezetet nyernek belőle), akkor az egyenlő konszideráció elvéből szükségszűeren következik, hogy az állatokra is ki kell ezt terjesztenünk. Ez pedig összeegyeztethetetlen az állatok mesterséges megerőszakolásával, megkínzásával és megölésével csak azért, hogy élvezetet nyerjünk a húsuk megevéséből. Fontos belátni, hogy bármely hiányos tulajdonságot is emelünk ki amellyel megpróbáljuk kikerülni az egyenlő konszideráció elvét (mint azt antropocentrista filozófusok többször megkísérelték), ezen tulajdonságok 1) mindig bizonyos embercsoportokba (pl. újszülöttekbe, súlyosan mentálisan sérültekbe) ugyanúgy hiányoznak, és 2) bizonyos fejlettebb állatokba (pl. főemlősökbe) ezek a tulajdonságok ugyanúgy megtalálhatók. Ilyen tulajdonságok pl. az absztrakt gondolkodás, a beszéd, az eszközhasználat stb. Ha ezek közül akármelyik is releváns lenne annak eldöntésében, hogy egy morális alany kitehető-e szenvedésnek, akkor a logikus következtetés az lenne, hogy morálisan kifogásolhatatlan újszülötteket tenyészteni fájdalmas biomedikai kísérletek alanyaként, vagy mentálisan sérült embereket használni szervdonorként. Egyértelmű, hogy ez az álláspont elfogadhatatlan. Miért? Mert intuitívan belátjuk, hogy az egyetlen releváns kritérium az, hogy képes-e a morális alany a tudatos szenvedésre, és ilyen szempontból az állatok egyenlő feleink.

Természetesen, ha a növények is tudatos élőlények lennének, abban az esetben törekedni kéne arra, hogy ne okozzunk nekik se szenvedést. (Az már egy másik kérdés, hogy tudunk-e a növények felhasználása nélkül élni. Állatok nélkül egyértelműen tudunk, így ez nem lehet kifogás.) Mivel a növényeknek nincs idegrendszere, így a tudomány jelenlegi állása szerint egyértelműen nem tudatosak. A linkelt cikk csupán hatásvadász, a kutatás abszolút nem utal arra, hogy a növények tudatos élőlények lennének. Fontos megérteni, hogy biokémiai kommunikáció nem feltétlenül egyenlő tudatos érzékeléssel (feltételezem, hogy te sem gondolod hogy pl. a szerveidnek külön tudatossága lenne). Tudatosság hiányában pedig az élőlény nem képes a fájdalom érzékelésére.

#6: Megint tanultam valamit, köszönöm,. Az egyenlő konszideráció elvéről még sosem hallottam :)

Lehet növények nélkül táplálkozni, láthatóan egészségesen hosszabb távon, de akkor állatokat kell ennünk... Mindkét csoportot nem zárhatjuk ki, ez világos (még ha meg is maradnak a gombák, amőbák s egyes algák, ha jól emlékszem. de ha az állat és a növény is érez olyan értelemben, ami miatt nem akarjuk megenni, akkor bizonyára a gombával is hasonló a helyzet). Maximum kiindulhatunk azon ételekből, amihez nem kell elpusztítani s lehetőleg kínozni sem élőlényt. A gyümölccsel semmi baj, még a növény is azért termeli sokszor olyan kívánatosra, hogy az állatok fogyasszák s elvigyék messzebbre a magot, sőt, egyes fajok magjainak muszáj átmenniük egy állaton ahhoz, hogy kicsírázhasson.

A többi már problémás, de potenciális fájdalom ide vagy oda, egy levél letépése enyhébb, mint a növény teljes pusztulása s a tyúk igazán jó körülmények közötti kihasználása jobb, mint a levágása, legalábbis nekem úgy tűnik, de szerintem az árnyas fák alatt kapirgáló, hercig kakassal ellátott tyúkok is egyetértenének velem, ha képesek lennének efféle mérlegelésre. Szolgaság, gyakori tojás - de ezt leszámítva egészen korrekt élete van a szerencsésebbnek (sok házi kedvencnél jobb, akiknek nincs nagy kifutójuk természetes körülmények között, fákkal, friss levegővel, ésatöbbi) s a fajuk fennmaradása miatt sem kell aggódni, amíg az ember önzően segíti azt.

#7: Persze, abban az értelemben elméletileg élhetünk növények nélkül, hogy közvetlenül nem kell megennünk őket, viszont fontos belátni, hogy morális értelemben teljesen ekvivalens hogy megöljük-e a növényt és aztán megesszük, vagy pedig megöljük a növényt, megetetjük az állattal, megöljük az állatot, és aztán megesszük. Ezért is igazán érdekes a növény-érv, mert ha egy olyan világban élnénk, ahol a növények valóban képesek a szenvedésre, akkor az egyetlen racionális lehetőségünk még inkább a veganizmus lenne: A termelt növényeink legnagyobb része az állatok etetésére van használva. A "növényszenvedés" csökkentésének a legjobb módszere az lenne, ha közvetlenül ennénk őket (amíg nem lennénk képesek mesterségesen előállítani minden szükséges tápanyagunkat).

Természetesen léteznek olyan tyúkok (pl. családok által adoptáltak), akik egész jó körülmények között élnek, és nem akarok szalmabábérvelést alkalmazni, de az egyik fontos meglátás, hogy a jelenleg élő tyúkok majdnem 100%-a nem ilyen, a másik pedig hogy kereskedelmi nagytermelésben sosem lesz ilyen. A hím csibéket egynaposan élve bedarálják, sok nyugati országban a tojókat olyan kis ketrecekben tartják, ahol még megfordulni se tudnak, amikor lelassul a tojástermelésük éheztetik őket, és a megölésükre nagyon kevés szabályozás vonatkozik, pedig az állatiparban megölt állatok 95%-a szárnyas. Ez a helyzet pedig nagy mértékben nem fog változni amíg akarunk tojást enni, mivel az igényeknek megfelelő mennyiségű tyúkot nem lehet farmgyárkörülményeknél jobb állapotba tartani, és a profitoptimalizáció miatt nem is lenne érdeke a termelőknek ezen változtatni.