Mikor törődnek már bele az emberek abba, hogy igenis vannak vegák?

Ismereteim szerint CSAK AKKOR van ilyen, hogy rászállnak, ha nem "csöndesen" vega, hanem mindenkit téríteni akar, a többieket, azaz a "húsevöket" piszkálja, hogy hulladarabokat esznek, meg "meggyilkolják" az álatokat, stb.

Aki nem akar húst enni, azzal a legtöbben nem foglalkoznak, egyszerüen tudomásul veszik, hogy neki ez a jó.

Vannak intoleráns emberek, ezt tapasztalhatjuk...

Viszont nekem soha semmi bajom nem volt, amikor vega voltam évekig, majd majdnem vega évtizedekig (ez nálam többnyire pont olyan viselkedést jelent, mintha vega lennék, mert a lehető legritkábban vagyok hajlandó húst enni, akkor sem iparit)... Jó, néha nem értették, hogy miért nem eszek csirkét (miért enne csirkét egy vega? :O) s egyetlenegyszer beszólt egy büfés, akinek az egyetlen vega étele némi saláta volt (nem vagyok salátás, de amúgysem lakom jól 34 kalóriával, bocs), hogy akkor mi a fenének lettem vega? Pedig mindenütt másutt tudtam mit enni. Szóval ilyen értetlenkedés volt, de senki nem tartott hülyének, de még furának sem.

Pedig én szeretek polgárpukkasztani. Talán a jövőben sikerül meglepni valakit, most már vega paleo keto vonalon mozgok (jelentős hangsúllyal a nyersvegán ételeken), picike eltérések akadnak csak ettől :)

A Neten persze támadtak már, ja, ezt elfelejtettem, mert egészen máshogy kezelem a netes vadidegenek hőbörgését. A táplálkozás vallás, ezt már rég leszűrtem, hatalmas bigottak vannak, vallásháborúk és térítés.

Itt a gyk-n tudtam meg, hogy sokan komolyan azt hiszik, hogy húst kell enni az egészséghez. Nekem fura, ha valaki úgy harcol, vitázik, hogy nincs meg a tudása s nincsenek érvei... De azokat sem szeretem, akik kijelentik, hogy a hús (s a tojás) betegítő, mérgező anyag...

Nekem az olyan fajtákkal van bajom, mint a lakótársam volt nője. Ő volt az a "drága" ember, aki kitalálta, hogy költözés estéjén (1500 km repülővel, kb. 500 autópályán) majd ő eljön hozzánk vacsorázni, de hulla fáradtan majd főzzünk neki vegetáriánus kaját. De csak azt, mert ő hányni fog, ha van egy külön tálon pár szelet hús nekünk. Aztán meg elkezdett hisztériázni, hogy de ugye nekünk van külön olyan vágódeszkánk, késünk, edényünk, amihez soha nem ért hús, mert ő nem eszik olyan vegetáriánus kaját, ami olyan eszközökkel készült, amivel (természetesen mosogatás előtt) már húst is készítettünk.

A másik kedvencem a döghúsozó, gyilkosozó idióta. "Azt ugye tudod, hogy ez halott állat, igaz?" IGEN! Teljesen világos és nem zavar. Ettől nem vagyok Hitler, de ha tovább fujjogz a kajámra, akkor barátok sem vagyunk. Ennyi.

A harmadik baromság pedig az, mikor elkezdenek nyeríteni, hogy de hogy van az, hogy a cocát megesszük, a kutyákat meg nem. Ha lenne kedvencként tartott malacom, azt a konkrét állatot sem enném meg. Másrészt mennyi hús lehet egy 10-15 kilós kutyán? Viszont ha az éhenhalás szélén állnék, tuti hogy ennék kutyát.

Még csak harciasnak sem kell lenni. Nekem már az b*ssza a csőrömet, ha valamit eszek (nem is vegetáriánus és húsevő kontextusban) és a másik ember fintorog az ételemre, meg kis megjegyzéseket tesz, hogy fúj. Ő nem enné meg. Ránézni is alig bír, de még az illatától is rosszul van. Ez baromi bunkó hozzáállás, ilyen "barátok" nekem nem kellenek.

Meg az is baromi vicces, mikor a (legtöbbször) tizenéves kislányok minden második mondaténak lényege az, hogy ők vegetáriánusok/vegánok. Itt egy példa.

-Szia, Zsuzsi, na hogy telt a hétvége.

-Jól, jól, vasárnap főztem a családnak egy VEGETÁRIÁNUS levest. De a szombat mégjobb volt, a lányokkal elmentünk vásárolgatni, én meg ittam egy VEGÁN turmixot.

Ez olyan, mintha egy pl. cuorbeteg minden egyes elfogyasztott étel, vagy ital megemlítésekor elmondaná, hogy de DIABETIKUS VOLT ÁÁÁÁÁÁM. Mert nyilván egy ember legmeghatározóbb és leginkább említésre méltó tulajdonsága sz, hogy mit eszik, ugyi? Ez tipikusan a dög unalmas emberek szokása, akiknek van 1 darab tulajdonságuk, azon kívül a világon semmi más.