Lányok ti miért vagytok vegetáriánusok, ha azok vagytok?

Ez a cikksorozat, mint a címébõl már sejthetõ, azt a kényes kérdést fogja boncolgatni, hogy miért is kell kizárni a húst az ember étrendjébõl. A választ számos megközelítésben olvashatjátok, ez a bevezetõ rész csupán felsorolja a szempontokat, melyek a következõ számokban részletesen ki lesznek fejtve.

A testi-fizikai szintû válaszok közül az elsõ és legfontosabb, mely tulajdonképpen minden más tételt fölöslegessé tesz az, hogy az ember alapvetõen növényevõ és nem mindenevõ, mint azt a legtöbben hiszik kis hazánkban. Néhány példát említve ezen állítás alátámasztásához: a bélcsatornánk hossza, a nyálunk összetétele és kémhatása, a fogaink típusa és elhelyezkedése, stb. mind a növényevõkhöz tesz hasonlatossá minket.

Az orvosi kutatások eredményeit is érdemes figyelembe venni. Az ADA (American Dietetic Association) felmérései igazolják, hogy nemcsak nem káros a húsmentes étrend, hanem egyenesen jobb egészséget eredményez. A vegetáriánusok körében sokkal ritkábban fordulnak elõ szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, mozgásszervi degeneratív betegségek, légzési elégtelenségek és az emésztõrendszer különbözõ betegségei. Ez a lista korántsem teljes, ezért álljon itt még néhány elgondolkodtató adat.

A húsban lévõ zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntõ szerepet játszik a húsban lévõ zsír pl. zsírmáj, szívelégtelenség, agyvérzés.

Az elfogyasztott húsban lévõ fehérje teljes megemésztése több ok miatt is gátolt az emberi szervezetben. Az egyik ok az, hogy az elfogyasztott hús túl sok fehérjét tartalmaz, így a fehérjék egy része megrothad. Ráadásul az ember még azzal az elõnnyel sem rendelkezik az ilyen helyzetek kivédésére, mint a ragadozók, akiknek rövidebb bélcsatornája lehetõvé teszi, hogy a rothadás során keletkezõ méreganyagok gyorsan távozzanak a szervezetükbõl. Az emberben, hosszabb bélcsatornája miatt, hosszabb ideig rothad a többletfehérje, több méreganyag szabadul fel és sajnos több is szívódik fel, mint a ragadozó állatokban.

A vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévõ fehérjék megemésztése során. Ez túlterheli a májat és a vesét, a fõ kiválasztó-rendszereinket. A szervezet ekkor a "helyettesítõ kiválasztó szerveket" állítja munkába: a tüdõt és a bõrt. Különbözõ bõrkiütések, bõrfoltosodások illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként.

A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevõ emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idõ után lerakódik pl. vesekõ formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (ld. köszvény). (Jola: A hús egyik alkotórésze a húgysav, mely a kiválasztódás során a vesében kristályt talál /pl. oxalát/ ahhoz kötődik és vesehomokká, később különböző nagyságú vesekővé növelheti magát. Az ízületekben az izmok "olaját" a hyaluronsavat teszi közömbössé, teszi a mozgásokat fájdalmassá, az ízületeket duzzadttá -kialakul a köszvény. Már csak ezek kivédésére is érdemes a kellő mennyiségű folyadékot be vinnünk a szervezetünkbe. Elősegítenünk a vese kiválasztási munkáját és a kellő mennyiségű hyaluronsav jelenlétét az ízületekben.)

A hús savas irányba tolja el a szervezet savbázis egyensúlyát. Ez a közeg megfelelõ, "kényelmes és meleg fészket" jelent a baktériumok számára.

Az állatok a vágóhídon a mészárlás elõtt rettenetes félelmet élnek át, mely számos méreganyag keletkezésével jár együtt. Ezek mind belekerülnek a húsba!

Ha az ételek biofoton ("napfényérték") tartalmát vizsgáljuk, arra a felismerésre juthatunk, hogy az élõ, friss táplálék sokkal több biofotont tartalmaz, mint a halott. A hõkezelés, fagyasztás, stb. hatására az ételek biofoton értéke drasztikusan csökken. Az állatokat csupán halott formában szokták fogyasztani, míg a növények a földbõl való kihúzás, fáról, bokorról való leszedés után is élõk maradnak egy ideig. A tudósok visszaigazolták ezt. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a magas biofoton tartalmú ételek az egészségesek.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vegetáriánusok hosszabb és általában egészségesebb életet élnek, mint a húsevõ társaik.

Térjünk át most egy másik nagy területre a psziché világába. A húsevés fizikális hatásai kihatnak a húsevõ ember lelki világára is. A fent említett savas környezet az idegrendszer károsodását okozza, ami hozzájárul ahhoz, hogy a húsevõ ember általában sokkal szorongóbb, idegesebb, aggódóbb és agresszivitásra hajlamosabb. Csak egy bizonyítékot említek itt. A börtönkísérletek során, ahol vegetáriánus táplálkozást folytattak az önként jelentkezõk, azt tapasztalták a kutatók, hogy ez utóbbi csoport tagjai, szemben a hagyományos táplálkozást folytató elítéltekkel, lényegesen kevésbé voltak agresszívebbek és a szabadon engedésük után kevesebben estek vissza a bûnözésbe.

Egy keveset az ember erkölcsi érzékérõl is szót kell ejtenünk. Az emberek többsége számára egyértelmûen vonzóbb egy érett alma látványa, mint egy véres húsdarabé. Gondoljatok bele, ha nektek kéne akár naponta elpusztítanotok egy másik élõlényt, aki érez, él és élni akar, akkor ennétek-e valaha húst. A konyhamûvészet mindent elkövet, hogy az asztalra kerülõ hús, minél kevésbé hasonlítson ahhoz a kedves, selymes bundájú, nagy fülû, folyton mozgó orrú nyuszihoz.

A húsevés gazdasági szempontból sem elõnyös. Például a húsevés elõállításához hat-tizenötször annyi mezõgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérje elõállításához, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a termõterület ma már nem igazán növelhetõ.

A környezetvédelmi megfontolások részben a gazdasági érdekekkel is egybeesnek, nem is beszélve az élõlények életfeltételeirõl. Az erdõkbõl évente 17 millió hektárt (Ausztria nagyságú) irtanak ki legelõnek. Egyetlen kilogramm hús elõállításához körülbelül 4000 liter víz kell, ennyit egy átlagos család egy hónap alatt használ el (mosásra, fõzésre, fürdésre, stb.) összesen.

Végül egy csipetnyi kitekintés a világba. A vegetarianizmus nem mai találmány és divathóbort, mint sokan gondolják Nyugaton. A húsevést szinte minden vallási irányzat valamilyen mértékben korlátozta és korlátozza a mai napig. A különbözõ vallások ezoterikus irányzatai pedig szinte kivétel nélkül tiltották/tiltják a húsevést, mert a szellemi fejlõdés elõfeltételének tartják a tiszta életmódot.

Remélem, ez a kis ízelítõ felkeltette az érdeklõdéseteket és elgondolkoztok azon, hogy - csupán megszokásból - lehet-e olyan ételt fogyasztani, melyhez érzõ, tudatos lény megölésére van szükség.

(Forrás: egeszseges-elet.hu) - Köszönet érte Veronikának