Állati és növénye fehérje között ugye van különbség? A növényekből tehát nem lehet fedezni azt a táplálkozásunkban meghatározó fehérjeszükségletet, amit csak az állati fehérjéből kapunk meg?

"Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, és ezekből építi fel a saját fehérjéit. Nem a megevett fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat, ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért lenne jobb, mert közelebb van szerkezetében az emberihez és ezért könnyebb beépíteni, felhasználni.

A másik gyakran emlegetett "mese", hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért rosszabb minőségűek. Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosavról van szó, melyek azért esszenciálisak, mert a szervezet nem tudja őket előállítani - mindenképpen kívülről kell őket bevinni. A természet bölcs, minden élőlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak. Igaz, az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, míg a növények általában nem az összeset. Azt a fehérjét hívja a természettudomány teljesértékűnek, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik. A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a krumpli, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi.

Hangsúlyoznunk kell, hogy egyébként sem szükséges minden étkezés alkalmával a teljes értékű fehérje fogyasztása, de még naponta sem. "A test képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a saját közös használatú tartalékából, ha az egy adott étkezésből hiányzik is." - Dr. E. S. Nasset. Ezzel a témával egyébként számos kutató foglalkozott behatóan már az ötvenes évek elején (Dr. P. Bianchi és Dr. R. Hilf, Dr. H. Braun, Dr. H. N. Munro és társai stb.). Többszörösen bebizonyosodott, hogy az ember számára minden igényt kielégít és tökéletesen megfelel az állati fehérjétől teljesen mentes étrend! (Dr. M. Abdullah és társai, Dr. G. L. de Romana és társai, Dr.J. T. Dwyer és társai, Dr. J. M. Howe és társai, Dr. J. Knapp és társai, Dr. S. K. Kon és társai stb.)"

Én azt bírom, amikor azzal jönnek, hogyha nem ölnénk le az állatokat, akkor megöregedhetnének a legelőkön...

A haszonállatok meg sem születnének, ha nem kellenének senkinek. Most hogy így felhoztam magamnak, vajon hány állatfaj/ta halna ki hirtelenjében? Vagy ez nem számít, mert nem vadállatok?

A modern állattenyésztés miatt pont hogy sokkal kevesebb fajta van már, mint régen. Mert régen volt még rengeteg ősi (őshonos) fajta, ma meg már 1-2 csak, amit húsra, tejre, tojástermelésre szelektáltak, a többit már nem tartják, csak elvétve. De nagyüzemi méretben egyáltalán.

Ha pedig tudnád hogyan élnek egy nagy állattartó telepen, akkor nem sajnálnád, hogy meg sem születnének. Rabszolgának tartjuk őket, szinte az egész életüket bezárva töltik, sokuk soha nem mehet ki, még falun sem. 15-35 év helyett (állatfajtól függően) csak néhány hetet, hónapot élhetnek. A tejelő tehén talán 4-5 évet, de az is csak egy töredéke az eredeti élettartamának, és addigra már minden baja van a folyamatos extrém tejadástól. Én nem lennék a helyükben, és szerintem inkább jobb, ha meg sem születnek a szenvedésre, minthogy így éljenek. Csak hogy tudd, még Svájcban is csak a tehenek 1%-át tartják kint. Az lófütty, semmi. Parasztvakítás, hogy azt higgyük, vannak boldog "haszonállatok" is.