Mi a különbség a gulyás és a gulyásleves között?

Mint írtam elég egyszerű elkészíteni. A legfontosabb, a jó minőségű marhahús. A lábszár tökéletes, de más részéből is elkészíthető. Gyakorlatilag, ami pörköltnek jó, az ebbe is. Az sem baj, ha egy kicsit öregecske volt a jószág, mivel ezt elég sokáig kell főzni, a borjú hamar szétfőne benne. Kell egy kevés csont is bele, hogy legyen mivel kibélelni a bográcsot. Én leginkább a bogrács méretre fűrészelt oldalast szeretem bele.

Szóval, kibélelem a bogrács alját a csontokkal, erre megy egy réteg felkockázott hús, majd rászórom az apróra vágott hagymát (kilónként 15-20 dekát), ezután befedem a hús másik felével, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Alágyújtok és mehet a móka. :) Amikor felforrt, ízlés szerint adok hozzá sót, pirospaprikát és néhány db egészben szárított csípős fűszerpaprikát. Ezután már csak tüzelni kell alatta (mehet erősen, had lobogjon), pótolni a vizet és időnként rázogatni, forgatni a bográcsot. Keverni nem szabad és nem is kell! A csontok és a hosszú lé nem engedik odasülni. Az elkészítési ideje 3-4 óra. Ennyi idő kell, hogy a hagyma tejesen szétfőjön benne és vélhetőleg eddigre a hús is omlós puha lesz. A végen beállítom a sót meg a csípősséget és megszórom egy kevés pirospaprikával, hogy szebb színe legyen. A lényeg, hogy a pörkölttől hígabb, de egy levestől sűrűbb állagú ételt kapjunk. Köretnek bármi jó, ami a pörkölthöz is, én legjobban puha, friss kenyérrel szeretem, amit sokszor közvetlenül a gulyás elkészítése előtt sütök.

Baráti, családi összejöveteleken igen jól elkészíthető, mert kevés alapanyag és kevés odafigyelés kell hozzá. Van idő mellette beszélgetni, sörözgetni és természetesen kóstolgatni. Csak arra figyeljünk, hogy kellő mennyiségű húsból készítsük, mert könnyen csúszik és gyorsan fogy :)

Ezt az ételt, Erdei Ferenc – Néprajzi ínyesmesterség című könyvében leírtak alapján készítem.