Búza és rozsliszt nélkül kukorica lisztből lehet kenyeret sütni? Kipróbáltatok már akár csak mérsékelten is jó kenyeret sütni?

Találtam egy receptet, ahol a hozzászólók között nincs rossz vélemény.

[link]

Miért van az, hogy a kukorica lisztből készült kenyér kissé kellemetlen illatú, az íze viszont elviselhető.

(A kutyámnak gyakran készítünk ugyanabból a kukorica lisztből kását, annak viszont semleges illata van.)

A kenyér esetében mi okozza ezt a nem jó illatot. Lehet ezt valamilyen módon semlegesíteni?

A kukorica fogyasztását nagyon egészségesnek tartom. Alapvetően sokféle vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Legtöbbször magas B-vitamin tartalmát említik. Különösen sok B1, B2, B3 és B6 vitamin található benne. A legelső igazán fontos, hiszen a B1 az idegrendszer működését segíti, afféle jókedv, vagy vidámság vitaminnak is tartják. Ezen kívül A-, C-, E- és K-vitamin is fellelhető benne, ahogy nátrium, kálium, kálcium, magnézium, foszfor, folsav, kén, vas, cink, réz és mangán is.

A meleg és napfénykedvelő kukoricát magas vérnyomásra is ajánlják, de azt is jótékony tulajdonságaként említik, hogy csökkenti a véralvadás idejét, vagyis megakadályozza a vérrögök kialakulását. Ezen kívül a szív működését is segíti.

A kukorica gluténmentes, ezért a belőle készült lisztet a gluténérzékenyek is fogyaszthatják.

Egy kutatás szerint ráadásul a kukorica liszt rendszeres fogyasztásával csökken a fogszuvasodás lehetősége, sőt savlekötő hatású is. Ilyen a friss pattogatott kukorica is. No nem a boltban kapható, ízesített, finomított változatról beszélünk, mert azt jobb inkább elkerülni.

Nem szóltunk még a kukorica hajról, ami a különböző húgyúti, gyulladásos betegségek, fertőzések gyógyszere. Erősen vizelethajtó, de a vesékre is jó. Kínában például a népi gyógyászat sárgaság ellen használja, vagyis a májat is aktivizálja. Sőt, ödémára készítenek belőle kapszulát.

Egy érdekes írásban arról is szólnak, hogy a kukorica ember nélkül képtelen az életre, ugyanis a szemek emberi segítség nélkül nem tudnak kiperegni. Sokan ezt egyfajta bizonyítéknak tartják, miszerint az emberi civilizáció sokkal ősibb, mint ahogy azt jelenleg feltételezik, hiszen 5-7 ezer év alatt a kukorica nem tudott volna vadontermő fajtából a mostanihoz hasonlóvá alakulni.