Mit gondoltok a mai nagymamák főznek jobban nekik van nagyobb rutinjuk, tudásuk a főzés terén vagy majd nekünk lesz mire nagymamák leszünk?

Nagyanyáinknak nem kellett volna a netet használni, mert akkor még anyáról lányra szállt a tudás. Akkor még nem volt divat úgy családot alapítani, hogy nem ismeri az ember a rántás fogalmát.

Azáltal hogy van net, esetleg változatosabb ételeket tudunk készíteni, ám némi rutinra még így is szükség van.

Szóval nem gondolom, hogy aki alaptudás nélkül az internetről tanul főzni, az jobb szakáccsá fog válni, mint az aki gyerekkora óta szívja magába a praktikákat.

Én is úgy érzem, mint az első. Az biztos, hogy mi változatosabban, "modernebben" főzünk, több alapanyagból, de nem hinném, hogy jobban. Persze ez megint relatív, hogy mi is a jó.

De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy manapság sokkal kevesebb nő tanul meg főzni. Régen olyan nem volt, hogy na, rendelünk egy pizzát, vagy majd főz helyettem az ételfutár. Arról nem is beszélve, hogy mire én nagymama leszek, a gyerekeim/unokáim valószínűleg már nem fogják ismerni a tipikus nagymamás ételeket, tehát nekik az "újak" lesznek jók.

Szóval érdekes, összetett kérdés. :)

Második vagyok.

Kiegészítés:

ha pedig csak a rutint nézzük, akkor a "régi" nagyik rutinosabbak. Hiszen hiába van a neten egy jó recept, a rutin és a tapasztalat nem azon múlik, hanem a gyakorlaton. Tehát mivel nekik (mint azt említettem) muszáj volt főzni, egészen fiatal koruktól kezdve, így azt gondolom, ebben ők vezetnek.

Persze mindig vannak kivételek.

A rutin és a főzni tudás inkább attól függ, hogy mennyire foglalkozik a főzéssel. Egy más téma, hogy ki hány receptet próbál ki.

Aki sokat főz és változatosan, annak internet használattól függetlenül nagyobb rutinja lesz, mint aki nem.

Aki kihasználja a net adta lehetőségeket, persze sok újdonságot tanulhatunk, én szeretek is mindenfélét kipróbálni, ugyanakkor a hagyományos ételeket is főzöm, amit még a szüleim, nagymamám, dédnagymamám tanított.

A legtöbb nő, akit ismerek, már fiatal korától főz, süt, befőtteket, lekvárokat, savanyúságokat készít, úgyhogy szerintem nekünk lesz akkora rutinunk, mint a mi nagyijainknak.

Viszont mi kisebb településen élünk, itt két helyről lehet kaját rendelni, egyik drága, a másik rossz, úgyhogy itt általában az emberek főznek maguknak és ha valaki nem akar készételeken, konzerveken, zacskós levesen élni, az főz.

A nagyik a háborúk közepette szegényes alapanyag választékból szegényes ételválasztékot tudtak készíteni, de azt profin, hiszen ugyanaz a 10-15 étel forgott minden hónapban, minden évben, egész életükben.

Én nagyon kevés ételt csinálok meg többször is, igyekszem mindig valami újat készíteni. Az én nagyszüleimnek ez nagyon idegen, nem is nagyon tudják nyomon követni.

Bár én férfi vagyok, egyértelmű hogy a mi generációnk fog jobban főzni.