Kinek, milyen az igazi tyúkhúsleves?

Szerintem a jó érett, kövérkés tyúkanyó mellé nem kell más.

Ha mindenképpen "perverzkedni" szeretnék, esetleg marha velős csontot tudnék hozzá elképzelni, de ezt csak a mennyiség növelésére.

Milyen számomra az "igazi"?

Kapirgálós, kétéves tyúkból órákon át gyöngyöztetve főzött, gazdagon zöldségelt, aranysárga színű, a tetején úszó csillogó zsírkarikácskákkal tarkított, kézzel sodort csigával betétezett, tartalmas, tűzforró csoda, a bennefőtt, cafatokra szedett hússal gazdagítva, némi csípős zöldpaprikával megbolondítva. Nagyjából...

Számomra az a lényeg, hogy semmi nem odaillő ne legyen benne, csak a hús, zöldségek, fűszerek.

Igazából a tyúkhúsleves ott indul, hogy elmegyek anyukámhoz és levágok egy tyúkot. Vagy kettőt. Felteszem főni, aztán leszaladok a kertbe zöldségért. Megpucolom, aztán az is megy bele. És persze a fűszerek, só, bors, fokhagyma, lestyán. Vegeta és hasonló műőrületek nem.

az utolsó komment első sora emlékeztet a férjem tekintetére, amikor rám néz...:)))

Amúgy nekem az igazi tyúkhúsleves, az ismerőstől kapott kukoricán nevelt szép sárgabőrű tyúkocskából készül.

lassú főzés, sok finom zöldséggel, de Zoliétól eltérően és csak "bóticsigával" tudom tálalni.

doboszoli, én vegaként is majdnem megkívántam a tyúkhúslevesedet :)

anyukám is hasonlóan főzi, ahogy te, csak ő nem csigatésztával, hanem cérnametélttel (ő mindenféle állatból cérnametélttel főzi)

Kérem, a kérdés nem az volt, hogy hogyan "készítitek" a levest.

A kézzel sodort csigát csak etalonként írtam, sajnos én sem jutok hozzá, ma már aranyáron sem. Jó a "bóti" is, és a cérnametélt is.

Ám a többiből nem engedek!D)