Miért nem tudok igazán jó ételeket készíteni?
Szinte csak azt eszem, amit megfőzök, mert így tudok spórolni. 25 éves férfi vagyok, kb 19-20 éves korom óta főzök napi rendszerességgel. Azt leszámítva, hogy a főzés végére totál kimerülök és az összes mocskot és mosatlant belevágnám a kukába, még a kaja se lesz jó. Nagyon ritka, hogy valamit jó szájízzel eszek meg és én főztem.
Nagyon sokat kutattam, nézegettem neten, hogy mi lehet a titka a jó főzésnek és arra jutottam, hogy a jó és friss alapanyagok és fűszerek, ilyen-olyan olajok, ecetek, borok adják meg az ételek ízét. A főzési idő is sokat számít, azon már javítottam, hogy gyakran túl hamar lekaptam a tűzről a kajákat.
Akármit csinálok, ezekkel a bolti szárított fűszerekkel nem lehet ízes ételeket készíteni. Talán a római kömény egy olyan fűszer, amivel fel lehet dobni az ételeket, de azzal se mindet. Voltak próbálkozások, hogy megvettem cserepes fűszereket, de állandóan kimentek pár héttel azután, hogy hazahoztam őket. A bolti húsárú is kritikán aluli. A szupermarketes csirkemellekről nem győzöm a cafatokat lefelé vagdalni, a zsírról és az inakról nem is beszélve.
Elegem van már, hogy még egy sült hús is olyan jellegtelenül sikerül, hogy a számba se venném, ha tehetném...
10:
pl.: egy krumplipüré is akkor ehető ha belerakok 1 fél vajat felolvasztva meg egy egész tejszínt és géppel összedolgozom. Máskülönben kuka :D
14: én nem mérgezem magam
16: mikor mit, mindig mást. Nem azt írtam, hogy ehetetlen a kaja... Egyszerűen csak arról van szó, hogy nem elég jók. Felesleges leírni, hogy miket szoktam főzni, mert akkor írhatnám látástól vakulásig.
De egy csőbensült kaja se sikerül soha úgy ahogyan kéne annak ellenére, hogy tökéletes besamelt csinálok...
A rizs 99 százalékban megy a kukába pedig már tettem bele fűszerkockát, felpirítottam, tette bele hagymát, főztem így főztem úgy, pároltam, lemostam előtte, nem mostam le előtte.
Te utálsz főzni. És pont ezt hiányzik a kajáidból, ezért van hiányérzeted. Apróság, de pont a főzés szeretete, a hozzá való kedv adja meg azt a pluszt, ami kell egy kifogástalan ételhez.
Én már 20 éve főzök nap, mint nap. Kivéve, ha nincs kedvem, rossz passzban vagyok, akkor neki se állok, mert tuti nem lesz jó. Ehető lesz, de nem lesz az igazi. Amilyet elvárok magamtól.
Ezért van az, hogy egy nagymama húslevesét lehetetlen leutánozni még úgy is, hogy pontosan követjük a receptjét, és ugyanazokból a hozzávalókból csináljuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!