Ha lekváros üveget celofánnal és gumival zárok le, akkor a lekvár nem fog megromlani?

Kis szalicilt mindenképpen keresztül tennék rá.

Illetve ha csak celofán van rajta, akkor idővel kiszárad, ami az üvegben van.

Szerintem próbáld meg úgy is, hogy teszel celofánt az üvegre, és arra csavarod rá a kupakot.

Ha tisztán dolgozol, és "jó technológiával", akkor nem romlik meg!

Nekem elfogytak a befőttes fedőim, és az utóbbi években elég sokat kísérleteztem. Hosszú lesz, de leírom a tapasztalataimat:

Régen a lekvárokba iszonyatos mennyiségű cukrot tettek... Én azt gondoltam, hogy pusztán ez a titka a sikeres eltarthatóságnak, és azt, hogy kevés cukorral nem marad el... Márpedig én utálom, ha a lekvár cukorszirup... :)

Ezért néhány éve úgy tettem el lekvárokat, hogy ízlésemnek megfelelő mennyiségű cukrot szórtam a gyümölcshöz (volt hogy semmmit...), majd felét fedősbe, felét celofános üvegbe raktam. A jól záró fedősbe nem tettem tartósítót, mert azt már kitapasztaltam, hogy elmarad. A celofánosba pedig a két celofán közé szórtam. És elmaradt, nem romlott meg.

Később sokat olvastam, hogy milyen káros a tartósító. Ezért teljesen elhagytam, de akkor a celofánosokba mégis mindig tettem valamennyi cukrot. És lám-lám nem romlott meg.

Tavaly és előtte pedig annyi gyümölcs volt, és annyira sajnáltam bele a drága cukrot, hogy tucatjával tettem el cukor nélkül, és fedő híján celofánosba. És megmaradtak!

(Minden évben csak 1-2 üveg kezdett csak kis ponton penészedni. Egyiknél a fémfedő volt deformálódott, vagy másiknál a laza gumi miatt a celofán csúszott szét kissé, és azért, szóval ez belefért, nem volt sok.)

Azaz igen, eláll celofánnal még tartósítószer és cukor nélkül is! Következő módon csinálom:

-Az üvegeket nagyon tisztára mosom. Celofán is tiszta... Erős gumik odakészítve.

-Dunszt helye is előkészítve: Nagyon sok és a meleget jól tartó régi kabát, takaró, tollpárna... Nagyon fontos!

-Gyümölcsöt megtisztítom, aprítom, darálom, mivel mit... és felteszem főzni, állandó kavarás mellett. A túl leves gyümölcs levét előre kinyomkodom és külön megisszuk, ne vesszen kárba és ne párologtassak feleslegesen, továbbá hamarabb elérje a megfelelő sűrűséget a lekvár.

(-Ha majdnem kész, esetleg adok hozzá cukrot, gyümölcsfüggő, de inkább nem...)

-Ha kellően sűrű, és már rotyog legalább 5-10 perce, akkor betöltöm az üvegekbe. (Először csak keveset mindbe, aztán teli, hogy össze ne törjön...)

Lehetőleg jól telerakom, ne maradjon sok levegő benne, mert úgyis megy össze, továbbá minél több a levegő benn, annál nagyobb az esély a romlásra. Kb. 1 cm hely legyen rajta üresen, bébiételesnél inkább csak 0,5 cm...

Az üveg szája ne legyen lekváros, erre ügyelni!

-Gyorsan lezárjuk a celofánnal és gumival, duplán, és feszüljön jól rajta!

-Aztán be a dunsztba az összeset!

Vigyázni kell, hogy ne dőljenek fel, vízszintesen álljanak, hogy ne érjen a forró lekvár a celofánhoz! Ja és mondanom sem kell, hogy celofánnál nem játsszuk el a fejreállítgatós módszert, mert őrültség... (Fémfedősnél sem szükséges, ha egyszer zár az a fedő...)

-A dunsztban szorosan álljanak egymás mellett az üvegek, nem kell közéjük semmi. Csak hamar letakarni sok sok takaróval, hogy minél tovább meleg maradjon és minél lassabban hűljön ki. Nekem van, hogy több nap múlva is még langyosak... Hagyni kell, az a biztos. Elvannak ők. :-)

-Ha kihűltek, óvatosan,hogy szintén ne legyenek megbillentve... mehetnek a polcra. Szoba hőmérsékletű spájzban, elállnak.

-Polcra tétel után még hetente rájuk nézek, hogy nem-e romlik valamelyik. (Ha tömegével kezdene penészedni, akkor a tetejét leszedve és újra felforralva még menthető, de ilyet még nem kellett tennem. Az 1-2 rosszul záródót megettük, a többség elmaradt.)

-Ennyi.

Attól nem kell megijedni, ha a celofán belsején pára képződik, idővel eltűnik. Attól sem, ha a hő hatására amolyan vákuum képződik, és kissé behomorodik a celofán, ez azt jelzi, jól zár...

A celofánnal eltett abban tért el a fedőstől, hogy ez idővel azért csak jobban "lélegzik". Így hamarabb kezd el barnulni, sötétedni a teteje, mint a fedősnek. De ez csak több év után kezd látszani. Ha 1 éven belül megeszitek, akkor nem lesz különbség...

A másik, hogy a fedős lekvár állaga nem változik, azaz ha híg lett, akkor az is marad. Míg a celofános az szépen sűrűsödik magában azáltal, hogy lassan kimegy belőle a nedvességtartalom. De ez is csak hosszú állás után feltűnő. Ha pl 1 évet állt, akkor még csak épp sűrűsödött egy picit, és alig lett kevesebb. De 2-3 év után már centiket zsugorodhat! :-) Hát én pont ezért kedveltem meg a celofánt. Mert a baracklekvárt pl képtelenség zselésítők nélkül sűrűre főzni úgy, hogy világos maradjon. A zselésítőt sem szeretem.... Viszont celofánnal eltéve idővel a folyékonyból kenhető lekvárom lesz. Ha még tovább megússza, akkor vágni is lehet buktába! :-))

Eszerint csináld nyugodtan, de kísérletezhetsz te is, hogy pl. csak a felére teszel tartósítót, ha aggódsz.

Még annyi, hogy a bébiételes üveg, mivel pici, az hamarabb barnul. Úgy értem, míg a nagy befőttes üvegnél inkább csak a tetején egy sáv, addig a bébiételesnél hamarabb sötétedik az egész. De ennek is csak akkor van jelentősége, ha úgy 1 évnél tovább tárolnád.

Ja és még a sötétedéshez: a tartósítószer pl. szalicil is barnít! Amikor fele celofánosba tettem, felébe nem, a szalicilesek csúnyábbak lettek!

+Az pedig jó pluszba, amit Golan írt, hogy a kupakot is nyomd rá...