Milyen növényt érdemes leginkább a túlélés érdekében termeszteni?
Én kifejezetten túlélésre gondoltam. Tegyük fel pl., hogy ha nincs lehetőség civilizált ill. semmilyen más közösségből/társadalomból való élelembeszerzésre; és mindemellett termőföldből is csak pár száz négyzetméter áll rendelkezésre.
Ilyenkor, ha én túl akarnék élni, hogy az anyagcserém és a mozgási energiám - egyszóval az életem - fenntartásához sajnos igen nagy mértékben szükséges táplálékom meglegyen, egyáltalán nem arra gondolnék, hogy változatos legyen az étrendem, hanem hogy tömegre minél több ehető anyagot előállítsak valahogy.
Így értelemszerűen minden talpalatnyi földet azzal az egy növénnyel vetnék be, ami a várakozásra fordított idő arányában a legtöbb kalóriát, a legnagyobb ehető tömeget adja.
A kérdésem pedig egyszerűen annyi, hogy melyik az a növény, amelyik leginkább megfelel ennek a követelménynek?
BAB
- Táplálkozási értéke nagy, magvai 40-50% keményítő mellett feltűnően sok, 22-35% fehérjét (legumin) tartalmaznak és ezen főleg nitrogénben gazdag, kén- és foszfortartalmas anyagnak tulajdonítandó nagy tápláló erejük, melynél fogva emberi és állati táplálékul egyaránt alkalmazhatók. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas ásványi anyagtartalma is.
Gyógyhatása:
őrölt bab lisztjét borogatásra is használják gyulladások, kelések esetén. Hatóanyagai: 50% keményítő, gumi, dextrin. Érdekessége, hogy a fehérbab hajának (hüvelyrész) komoly gyógyhatása van. A víz- és vizelethajtó, vesetisztító hatása van.
Lencse
- Étrendi hatása sokkal jobb a borsóénál és a babénál, 23% könnyen emészthető fehérjét, szabad aminosavakat, közte sok (1-2%) lizint tartalmaz. Keményítőértéke pedig 720 g/kg. Szénhidrát-, nyerszsír-, továbbá B1-, B2-vitamin, inozittartalma is jelentős.
Sóska
- Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti,[3] melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot, valamint A-vitamint tartalmaz.[1] Fő hatóanyagai a flavonoidok, cserzőanyagok és polifenolok. A gyökérben tannin, antrakinonok és naftalén-diolészterek találhatóak.
Gyógyhatása:
Régen vértisztítóként alkalmazták. Immunrendszer erősítő, vizelethajtó, nyákoldó hatású.[2] A gyökeréből készült kivonatát gyomor- és bélhurut esetén használják, gyengén hashajtó hatású, míg a terméséből készült kivonat hasmenésre javasolt.
Spenót
- leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók.
A leveléből készült szerek az emésztésre a hasnyálmirigy működésére jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat.
De ha megnyitod a GOOGLET akkor rengeteg növényről el tudod olvasni, hogy miért jó az emberi szervezetnek. Én csak párat írtam, amit könnyű is termeszteni.
A kérdés van rosszul feltéve.
Talán így lenne a helyes: Hogyan kell egy kertet összeállítani, ha túlélő/felkészülő vagyok?
A kulcsszavak vetésforgó és növénytársítás.
A hagymát fokhagymát nem írod (a nevük ellenére semmi közük egymáshoz). Lehet úgy ültetni, hogy ne foglaljon helyet (a többi növény közé).
A retek szintén nem "túlélő növény", de jól elfér az átmenetileg felszabadult területeken. (a palánták közé szoktam vetni. Mire megnőnek a palánták a retek kijön)
Kertet egy két növényre csak nagyon erős vegyszerezéssel lehet beállítani. A vetésforgó hatékonyabb (vegyszer nélkül is megy)
Egy példa az egyik ágyásra:
1. év krumpli
2. év bab
3. év paprika
4. év káposzta
Így a kártevők sem tudnak felszaporodni, a föld is kevésbé merül ki (a trágyázás azért nagyon fontos)
Ha ehhez még növénytársítást is teszel, akkor az adott területből 2-3X annyi ehető terméket tudsz kihozni.
A terület szinte egész évben termelésben tartható, mert répaféléket, retket, salátát februártól lehet vetni, a kelbimbó pedig januárig szedhető.
Kb 8 éve gyötröm a kertet. Több előadás meghallgatása, az Internet intenzív túrása után a következő technika jött be (kicsit próbálom alkalmazni a Te esetedre):
Asszonnyal megegyezünk a következő év fő növényében, (A te esetedben: Krumpli, bab).
Választasz legalább két fajtát növényenként(ezzel az időjárás hatásait egy kicsit ki tudod egyenlíteni).
Megnézed meddig van a földben. választasz elő és utónövényt.
A krumpli elé mehet saláta, retek, borsó, a bab vagy lencse elé saláta, retek. A saláta sorközeibe mehet az újhagyma.
A krumpli sorközeibe tehetsz bokorbabot. Ezzel a kezelés nehezebb, de egy területből jön ki a bab és krumpli
Így egy területből 4 növényt szüretelsz, mire a krumpli kijön.
Amikor a krumplit ülteted a tövek közé tehetsz retket. Ez igazából csak csemegének elég.
A tervezés szempontjából a borsó és lencse egyaránt "hüvelyes", felcserélhető.
A kérdés, hogy mennyi időt, pénzt és területet szánsz a kertre. Szerintem "csak túlélő" (nagy terméshozamú és tápláló) növényből nem tudsz egy kertet felépíteni, ha jól állítod össze, trágyázol minden évben (én kevés trágyát "növényváltáskor" is be szoktam ásni) rengeteg termést tudsz kihozni a kertedből.
Ha a túlélésre/felkészülésre gyúrsz, akkor azt is vedd figyelembe, hogy egy esetleges katasztrófa után sem lehet az élelmezés egyhangú.
Remélem egy kicsit tudtam segíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!