Vegetáriánusok. Érdekelne a válasz pár kérdésre?

Ha normális a étkezel tehát rendszeresen fogyasztasz zöldséget gyümölcsöt gabonát hüvelyeseket zöld leveleseket olajos magvakat akkor semmire nem kell odafigyelni.

Vitaminok az állati termékekben nincsenek csak a növényekben főleg - elsősorban a zöldségek, gyümölcsök

Fehérjében gazdagok a gabonák (rizs,rozs,árpa,hajdina,köles stb) a hüvelyesek (bab, lencse, borsó, csicseri), az olajos magvak (.dió, mogyoró, tökmag, szezámmag stb) valamint a tofu, szója, szejtán, tempeh, szójatej/joghurt és az algák is.

Ásványi anyagokban is főleg az előbbi 3 ételcsoport gazdag.

Az előző jókat írt, de egy szerintem nagyon hasznos anyaggal kiegészítem: míg az olajos magvakból különösen nagy mennyiség fogyasztandó ahhoz, hogy a bennük levő anyagok kellően hasznosuljanak, addig a hidegen sajtolt (vagy pláne a szűz, extra szűz) olajukból hatékonyabb a felszívódás. (Ettől függetlenül mértékkel javaslom fogyasztani az olajos magvakat is.)

Növényi olajokból elegendő egy nap egyféle, esetleg kétféle, általában teáskanálnyi, vagy evőkanálnyi, fajtától függően.

Valamint eloszlatok egy tévhitet:

nem elég a kalciumtartalmat figyelni ahhoz, hogy a csontok, fogak minden szükségest megkapjanak, és a D-vitamin tartalom se minden, bár az is segíti a felszívódást.

Hanem a MAGNÉZIUM tartalom legalább annyira fontos, mint a kalcium tartalom.

Olajok közül elsősorban a tökmagolajat javaslom, kiemelkedő a magnézium tartalma, de jelentős a kalcium tartalma is, és D-vitamin, valamint számos más hasznos anyag található benne! A kalcium ebből különösen jó hatékonysággal szívódik fel!

TEHÁT TERMÉSZETES ANYAGOT HASZNÁLJ (mint az előző írta) ÉS AMI LEHET, NYERSEN! Mert a hőkezelés jelentős mértékben tönkreteszi a tápanyag értékeit. Kivéve olyan kemény, de hőkezelve fogyasztható anyagoknál, mint a gabonafélék, azokat kell hőkezelni, puhára főzni.

KERÜLD A TEJET, ellenben a tejtermék esetleg minimálisan fogyasztható, bár kálciumhoz a szervezeted közel se vesz azokból fel annyit, mint amekkora hatalmas arányú bennük a kalcium tartalom.

A forralatlan tej közel se olyan veszélyes, mint hiszik, bár babáknak NE!

De a forralatlan tejből se szívódik fel elég %-ban kalcium.

AZONBAN: a forralt tejben a hőkezelés hatására a szerves kötésű kalciumok szétbomlanak, így pláne rossz hatékonyságú a kalciumfelszívódás, SŐT, EZEK EGY RÉSZE APRÁNKÉNT LERAKÓDIK A VESÉKBEN, EREKBEN!

A VESEKÖVESSÉG TÚLNYOMÓ RÉSZE A FORRALT TEJ FOGYASZTÁSA OKÁN VAN!!

De pl KERÜLT A MESTERSÉGES VITAMINKÉSZÍTMÉNYEKET IS!

Pl vesekövességet okoz!

A szintetikus anyagok tehát lerakódnak a vesékben, érfalakon, sajnos!

Épp elég vitaminhoz és ásványi anyaghoz lehet jutni főtt gabonákból és nyers zöldségekből és gyümikből.

FONTOS A GYÜMÖLCSFOGYASZTÁSHOZ:

kizárólag nyersen, önmagában, éretten és üres gyomorra fogyasztandó, máskülönben erjed, és jelentősen romlik az anyagai felszívódás-hatékonysága, SŐT, alkoholos erjedést okoz, rothadást okozva ezáltal a belekben!

Ezért tehát önmagában kell enni a gyümölcsöket, lehetőleg a nap első étkezéseképpen, és a többi, imént említett tényezőkre is ügyelj!

Hiába savas kémhatású a gyümölcs, mégis, a fenti, megfelelő módon fogyasztva a gyomorban lúgossá válik a kémhatása, ami az ideális a szervezet számára! Pontosabban a lúgosság egy bizonyos foka, és a gyomrunk pontosan olyan fokú lúgos állagúra alakítja a gyümölcsöket, ami a szervezetnek ideális!

HA betartod a fenti szabályokat a gyümifogyasztás kapcsán!

Bár azt is tudni kell, hogy a gyümölcsök egy része, és a dinnye is hajlamos erjedni még önmagában fogyasztva is, ezt kizárólag erjedésgátló fűszerrel javaslom kompenzálni, azok megszüntetik a gyomorégést, főleg a gyömbérfélék porított változatai (élelmiszerboltokban olcsón kaphatóak) :

kurkuma, gyömbérgyökérpor.

Utóbbiak használata: egy késhegynyit SZÁRAZON érdemes bevenni gyümi evés előtt / alatt / közben, nyállal jól elkeverni, utána lenyelni!

Ez utóbbi módszer arra is jó, ha bármi más esetben ég az ember gyomra. 10 percen belül természetes módon megszünteti azt.

(De pl a banán NEM gyümölcs, az összetétele tekintetében, és bár a dinnye se, de mégis a dinnye kivétel, mert úgy kell fogyasztani, mint a gyümölcsöket!)

(Ld Ferencsik István alternatív gyógyász munkáit, többek között, valamint Tamasi József professzor kutatási eredményeit. Én magam kb 20 éve vagyok vegi.)

Utolsó: nem kell szedni. A bio zöldségekben van, ill az algákban, csíráztatott magvakban.

A b12-t egy talajbaktérium termeli, növényi és állati forrásból is hozzá lehet jutni. Növényiből ha mosatlan, nem permetezetter eszel, állatiból csak ha legelt az állat. Egyéb esetben az állat is kiegészítőt kap.

Persze lehet szedni, de nem muszáj.

Az utolsó előttinek: a finomított olajakat ne reklámozd már, puszta zsír! Az olajos magvak ezzel szemben fontos fehérjéket és ásványi anyagokat is tartalmaznak míg megvan bennük ugyanúgy minden omega zsírsav.

Az meg egy baromság, hogy sokat kellene megenni hogy hasznosuljon, nem is értem mivel indokolnád ezt...

Sima ovo-lakto vega vagy? Étkezz változatosan, kb. ennyi, akkor max. szokatlanul parányi kalóriabevitelnél lehet kicsit nehezebb... De nézethetsz vérképet egy kis idő után, a családot is megnyugtathatja, ha jó, illetve ha nem az, akkor onnan látni lehet, hogy mit sikerült túlzottan kihagyni... Sok vega pl. vashiányos, nem teljesen értem, miért, nekem ilyen gondom nem volt soha, de ettem is változatosan és nem keveset, így könnyebb.

Még egy jó vegán étrenddel sincs baj, B12-t szerintem is igen ajánlott szedni, olvasmányaim alapján, alga és a régi, nem elrontott modern talaj ide vagy oda... De csak azt tudom írni erről, amit olvastam több helyen.

Húst is evők is igen gyakran szednek multivitamint, úgyhogy ez azért egy komplikáltabb kérdés... C-vitamint pl. általában nem visz be sokat az ember és tömegek szerint sok kell. Persze skorbutot anélkül sem kapsz normál evés mellett, de az a szint és az ideális elég távol eshet egymástól, én biztos nem fogom eldönteni ezt a kérdést...

"a finomított olajakat ne reklámozd már, puszta zsír!"

Nem finomítottakról írtam, hanem természetes, extra szűz, szűz és hidegen sajtoltakról. Melyeket hőkezeléstől MENTESEN kell alkalmazni. Erről írtam.

Altergyógyász profok között is, és sok éve vegi között is konszenzus van arról, hogy a szűz növényi olajok különösen hatékony vitamin- és nyomelemforrások, főként tekintve a Mg és Cl-ot!

A sajtolás is finomítás, te nagyon okos.

Az olajfogyasztás an semmi egészséges nincs!

Nem, a sajtolás nem finomítás s valóban sokféle esszenciális tápanyagot tartalmaz pl. a szűz olívaolaj... Utána kellett néznem, mert én nem vagyok ennyire penge, úgyhogy ma is tanultam valamit, köszi 50%-os!

Azt ugyan nem gondolom, hogy az átlagvega tápanyagbevitelében olyan sokat számít a kis speckó zsiradék vitamintartalma, de azért jó tudni az ilyeneket és a kicsi is számíthat.

A Chronometer nem írt olyan sok ásványi anyagot, de pár vitamint igen. Míg a kókuszzsír (amit én használok s ez így is marad, nincs más opcióm, az olívaolaj ízét speciel utálom, kivéve évi 1-2 speckó ételben) tényleg merő zsír, amivel persze nincs baj, csak másból kell bevinni a vitaminokat, ásványi anyagokat.

"A bio zöldségekben van, ill az algákban, csíráztatott magvakban."

Sem a zöldségekben, sem a csírákban nincs. A növények anyagcseréje független a B12-től, nincs rá szükségük, nem állítják elő. Némely algában un. pszeudo B12-vitamin van, ami szerkezetileg nagyon hasonlít, de számunkra nem hasznosítható. Úgyhogy nem, tisztán növényi étkezéssel nem lehet bevinni.

Idézek egy szakembertől, egyébként NEM vega, és sajnos az illető avval nem számol ugyan, hogy sajnos a mai körny.szennyezés okán a vízi állatok többségében jelentős mértékben találhatóak nehézfémek, de máskülönben jókat ír a növényi táplálkozásról.

Először a végét idézem, egy mondatot tőle, majd egy hosszabb részt az elejéről:

"Egészséges zsírforrások: olajos magvak, halak, olívaolaj, repceolaj, tökmagolaj, avokádó."

"Elöljáróban beszéljünk egy keveset a kalciumról (Ca) és a magnéziumról (Mg)

Ha túl sok Ca-t erőltetnek a szervezetbe egy ideig védekezni fog ellene majd felmondja a szolgálatot.

Gyakorta a Ca-ra koncentrálnak miközben a magnézium (Mg) hiánya okoz csontritkulást Ennek az a magyarázata, hogy a Mg hiány miatt működésképtelen a D-vitamin. ezért csökken a Ca felszívódás

Másrészt a Mg hiánya miatt csökken az oszteoblasztok csontépítő hatása és fokozódik a csontbontó tevékenység.

Az alacsony Ca szintet tehát nem Ca, hanem a Mg adásával lehet megnövelni.

A nagyobb Mg fogyasztás, nagyobb csonttömeggel jár. A csontritkulásban szenvedőknek általában alacsony a Mg szintjük

Ca szükségletről azt mondhatjuk, hogy az a Ca mennyiség, amelynél még maximális a Ca visszatartás vagyis a szervezet nagyon kevés Ca-t fog kiüríteni. Megállapítás szerint: gyermekkorban 800-1000 mg, serdülő korban 1.200-1.600 mg , felnőtt korban 1.000 mg, időskorban 1.400-1.600 mg. Vegyük azonban figyelembe, hogy az ajánlások nem testre szabottak. Ezekben az ajánlásokban burkoltan benne van a nyugati (egészségtelen) táplálkozás miatti K2és D-vitamin hiány

A Ca növelési mennyiségének javaslata feltehetően tévesen azért van, mert a Ca-mal akarja pótolni a K2, a D és a Mg hiányát.

Vessük mindezt össze azzal, hogy a 2011-ben kiadott hivatalos D-vitamin ajánlás szintje nevetségesen alacsony. Szakirodalom szerint ugyanis legalább 3000 IU mennyiség napi bevételére lenne szükség.

Legalább napi 500 mg elemi kalcium napi bevitele (D-vitaminnal kiegészítve vagy anélkül) akár 27%-kal is megnövelheti a szívinfarktus relatív kockázatát, sőt a sztrók kockázatát is.

A kiegészítő tápanyagok (magnézium, D-vitamin, K-vitamin) kiegyensúlyozó hatása nélkül, önmagában fogyasztott kalciumnak káros hatása lehet, pl. kalcium lerakódás a koszorúerekben, majd szívinfarktus.

Hiba, hogy az egészséges csontsűrűséget egy 25 éves ember csontsűrűségével azonosítják. A csontsűrűség nem azonos a csont erejével, és nőknél a nagy csontsűrűség 300%-kal növelheti a mellrák kockázatát.

Nincs bizonyíték arra, hogy kalciumbevitellel megelőzhető volna a csonttörés,

Ahhoz, hogy a kalcium ki tudja fejteni jótékony hatását a szervezetben, biológiailag megfelelő formában, D- és K-vitaminnal, valamint egyéb nyomelemekkel kiegészítve kell bejuttatni.

A kutatások azt igazolták, hogy a relatív alacsony összbevitelhez (5-600 mg/nap) tartozott a legalacsonyabb töréskockázat

A nagy összbevitelhez (1200 mg fölött) a legmagasabb volt a töréskockázat. Ez azt jelenti, hogy a növekvő Ca bevitel nem nyújt védelmet a medence csonttrésekkel szemben

A „csontritkulás ellen szedjünk több Ca-t” - teóriát milliók követték és talán most is követik. A Ca-ot ajánlják a csontritkulás megelőzésére vagy kezelésére. Bomba ként hatott egy hír 2008-ban hogy a Ca pótlás ártalmas noha előzőleg a kutató maga is azt hitte, hogy hasznos, mert csökkenti a vérnyomást és a koleszterin szintet. Az elemzéseikben azonban azzal szembesültek, hogy a Ca szedés súlyos kockázatot jelent például 50%-kal megnöveli a szívinfarktus és 37%kal a sztrók kockázatát. Az derült ki, hogy nem a táplálékkal felvett Ca-mal van a baj, hanem a tabletta formában szedett Ca-al. A Ca káros hatása publikálásának az eredménye volt, hogy rohamosan csökkent az orvosok Ca pótló termékekre vonatkozó recept felírása

A diagram azt mutatja, hogy miként csökkent Új-Zélandon az orvosok által felírt Ca pótlásra szóló receptek száma a Ca és a Ca+D-vitamin veszélyeit bizonytó metaanalízisek hatására"

Liu YM. Medium-chain triglyceride (MCT) ketogenic therapy. Epilepsia. 2008 Nov;49 Suppl 8:33–6.

Zupec-Kania BA, Spellman E. An overview of the ketogenic diet for pediatric epilepsy. Nutr Clin Pract. 2008 Dec–2009 Jan;23(6):589–96.

Bolland MJ. Grey A. Reid IR: Calcium supplements and cardiovascularis risk: 5 years on

The Adv Drug Saf. 2013; 4 (5):199-210.

nelegybeteg.hu/tanulmany-csontritkulas.html