Gyakorlatilag mihez köthető az emberi ízvilág?

Ez egyszerűen nem igaz! A méz a bibliában is édes, meg a Kalevalában is, tehát ismerték az édes ízt, és tudták a gyümölcsöket mihez hasonlítani!

A leszármazott meg gyerek, unoka, dédunoka,...

Ettek azért gyümölcsöt a szegények is, bár valószínűleg ők is keveset. Kétlem, hogy keserű gyümölcsöket ettek volna, a mai vad gyümölcsök sem keserűek, max. fanyarak (nem nagyon tudom szeretni a kökényt, bár néha már-már alakul, bezzeg az édes csipkebogyó és szeder bejön). Nem baj, ettek zöldséget, a gyümölcs nem kötelező, akkoriban pedig még nem ettek édességet az emberek (max. mézet a gazdagabbak vagy efféle).

Az édes íz kedvelése inkább az édességek elterjedése után jött, bár lehet, hogy kapcsolódik az ember előtti őseink életmódjához is, nem vagyok tudós, hogy tudjam az ilyen összefüggéseket, bár lehet, hogy ők sem tudják. De az ember nagyon gyorsan megkedveli, megszokja azt, amiben pl. felnő... Ettől még fontos, hogy érezzük az édes ízt, pl. a macska állítólag nem érzi, más evolúciós utat járt be, neki nem kell.

A felnőttek tényleg több ételt szeretnek? Erről még nem hallottam, persze ez nem jelent semmit.

Erdőben szedett szamóca, szeder, stb. íze sem keserű. Kimondottan édes.

Az emberi ízlés pedig úgy alakult ki, hogy ízlik, ami jó és ehető, a keserű íz pedig rosszat jelent, ösztönösen kiköpöd.

Régen sem volt keserű a gyümölcs, nyugodj bele. Már az időszámításunk előtti irodalmi művekben is édes a szőlő.

Ha keserű lenne vagy rossz ízű, akkor nem lett volna belőle kultúrnövény. A fene se kapáljon keserű epret!

Pont azért termesztik, mert finom.

A kérdéseid tévedésen alapulnak, ezért a következtetéseid sem jók.

Elöször is a legtöbb vad gyümölcs édes és nem keserü! A nemesítésekkel nem édes, hanem nagyobb lett.

Másodszor a méz régen mindenkinek rendelkezésére állt, nem csak a gazdagoknak, bárki tudta fogyasztani.

Harmadszor a gyerekek nem szeretnek kevesebb ételt eredetileg, mint a felnöttek, csak amit nem kapnak kicsinek, azt nem ismerik és ezért nem eszik.

Negyedszer a kimondottan keserü íz figyelmeztetö jelzés, hogy az nem vagy csak óvatosan, kis mennyiségben ehetö - és éppen ezért az öseink sem fogyasztották az ilyen ételeket.