Ettetek már sült hagymás vért?

Nagyon finom. Én nagyon szeretem.

Vagyis inkább már csak szerettem, mert évtizedekkel ezelőtt ettem utoljára, amikor még a szüleim éltek, és disznótoroztak.

Illetve, a anyukám, még a szárnyasok vérét is megvette (nem tudom mi a helyes kifejezés rá, tehát, nem engedte kárba veszni, hanem fölfogta egy edénybe), ha többet vágott egyszerre, és abból is készített hagymás vért, ugyanúgy mint a disznóból, vagy sokszor tett hozzá néhány májat is, és úgy vörös hagymával készített véres-májast.

Hát még most is összefut a nyál a számban, annyira finom volt.

Persze, tudom, sokan még a gondolatától is irtóznak, és undorítónak tartják, de hát ki mire szocializálódik, és az ízlésről, meg aztán végképp nem lehet vitatkozni.

Szóval szerintem nagyon finom a hagymás vér, bármilyen állaté is. :)

A disznóvágáskor megmentett vért, ha megalvadt, először kockára vágva meg kell abálni = forró vízben átfőzni. Majd leszűröd, és pirított hagymára rádobod, só-bors bele. És felséges kaja! Utána egy csésze boros tea, gyerekeknek citromos.

Baromfi vért csak a majdnem kész pörkölt közepébe raktuk bele, és ott főztük meg. Az is jó.

Kár, hogy ma már nem lehet hozzájutni egyikhez sem.

Jó lenne tudni, hogy hol tudok vásárolni. Itt a mi kis városunkban még csak nem is hallottam arról, hogy bárhol is árulnának.

De annyit megér, hogy rákérdezzek a húsüzletekben.