Miért nem büdös a büdös-sajt?

Egy kicsit más aspektusból megközelítve : a pálpusztai ( de még a Lajta sajt is ) ún. rúzzsal érő sajt , ami nem más , mint hogy a sajt felületén lévő baktérium tenyészet ( Brevobacterium linens ) elbontja a sajtban lévő fehérjét és egy vöröses árnyalatú kérget hoz létre . A bomló fehérje adja a jellegzetes "aromát" és az ammóniás "illatot" . Ehhez idő kell , ami a mai tömegtermelés mellett sokszor nincs meg . Sajnos ez nem vet jó fényt a sajttermelőkre , de ha vársz még egy kis időt , és biztosítod a baktériumoknak a levegőt és a szobahőmérsékletet , ők el fogják végezni a munkájukat .

( Mellesleg ugyanez tapasztalható a fehérpenészes sajtoknál is / Camembert , Brie / , ott sem várják meg az érési időt , nem beszélve a keménysajtokról , amik Mo.-n már csak félkeménynek , vagy lágynak mondhatók .

A pálpusztait mindenki más érettségi állapotban szereti.

Hadd döntse el mindenki, hogy meddig érleli.

Szerintem a mostani Pálpusztai sajt is finom! :)

Én is érlelem! Most vettem a hétvégén 2db-ot. Az egyiket egyből megettem de még az friss volt így nem volt olyan nyúlos, mászós, hanem kemény volt. A másikat most érlelem a hűtőben, hogy belül olyan jó kis nyúlós legyen! Finom lesz! :) :D

Válasz egyúttal #19-nek, hogy ez nem sznobizmus, mint azt a hozzászóló sugallni szeretné, hanem ennek a sajtnak igenis velejárója, hogy rohadt büdös, ám ezzel együtt hihetetlenül finom. Nem a szagára, hanem az ízére kell koncentrálni, ehhez persze legelőször is meg kellene kóstolni, de nem úgy, hogy jaaaj, fúúúj, de büdös - mert ez éppúgy sznobéria.

A pálpusztai ma már sajnos valóban korántsem olyan intenzív, mint régen, ez már régen feltűnt nekem is. Valaha messziről lehetett tudni, ha az ember a boltban közeledett a pálpusztaihoz, mert ott kidudorodott a hűtőpult, olyan büdös volt, az ember ösztönösen nagyobb ívben került, amikor elhaladt előtte.

Sokáig én sem kóstoltam meg, de egy ideig pl. a camembert sajtot sem szerettem, ma már imádom. Aztán egyszer egy haveri közös zabálással egybekötött ivászaton az egyik barátom, aki éppen ilyen sajtot evett, rábeszélt, hogy kóstoljam meg, mert milyen finom. Vettem egy nagy levegőt, visszatartottam a lélegzetem, és bekaptam egy falatot a sajtból. Abban a pillanatban leesett, hogy a büdös szag köszönő viszonyban sincs az ízével, mert valami hihetetlenül finom, gazdag ízvilágú sajtról beszélünk.

Mostanában nem ettem, egy ideig azt hittem, megszűnt, mert feltűnt, hogy nem csap meg sehol a szaga.

Valószínűleg tényleg arról van szó, ahogy itt többen is írják, hogy nem annyira érett állapotban kerül ma a boltokba, mint régen, így aztán nem is szaglik annyira, ezért otthon kell befejezni a gyártását. Így nyilván szállíthatóbb, mert tovább bírja, mert emlékszem, régen volt olyan, hogy szinte már mászott, úgy szétfolyt a bolt hűtőpultján.

Szóval sok biztatót én sem tudok, régen minden jobb vót, a pálpusztaiban még vót anyag, de már a pálpusztai sem a régi. Után kell érlelni egy kicsit, de az már sosem lesz olyan, mintha a sajtüzemben érlelődött volna, megfelelő körülmények között.