A hekk milyen halból készül?

A Hekk körül nagy a rendezetlenség, amit leírok az a saját magam által interneten, könyvekből és a több mint 20-éves horgászpraxisom alatt szerzett tapasztalataimból áll, de garanciát nem vállalok rá. A felfordulást mi sem mutatja jobban, mint hogy szerencsétlen halunknak tudományos, latin névből is kettő van: Merluccius Vulgaris és Merluccius Merluccius. Magyarul talán az "európai szürke csacsihal", vagy a "Közönséges csacsihal" név lenne a megfelelő, de sokan, szerintem helytelenül közönséges vagy szürke tőkehalnak hívják, pedig a tőkehalakhoz csak annyi a köze, mint az embernek a majomhoz, magyarán a közös ős, de napjainkban már külön családokat alkotnak. Ha megnézünk egy tőkehalat, és egy csacsihalat, rengeteg különbséget látunk, de ez a különbség még a sülthalak elfogyasztásakor is érezhető, mivel a tőkehal sokkal keményebb husú. A tőkehalak angol neve a Cod, A csacsihalakat pedig Hake-nek hívják az ánglusok. A "közönséges tőkehal" név azért is megtévesztő, mert ilyen hal van, mégpedig a Molva Vulgaris (lat.) Ling (ang.).(angol internetes forrás), De egy Magyarul megjelenő könyv, a Természetkalauz "Tengeri Halak" c. kötete a Gadus Morhua fajt nevezi közönséges tőkehalnak.

Röviden az Európai szürke csacsihalról, népies nevén hekk-ről: Ez a név valószinűleg a német See Heckt (Zéé Hekt, szó szerint tengeri csuka) névből eredhet.

Halunk ragadozó, főleg éjszaka vadászik rajhalakra, pl. makréla, hering, sprotni, szardella, stb. A finom ízét is a ragadozó mivoltának köszönheti, a növényevő vagy mindenevő halak nem olyan finomak. Északi előfordulási területein akár 1méteresre, 10kilósnál nehezebbre is megnőhet, de a túlhalászás miatt ez a méret már nagyon ritka, a Földközi tengerben "vegetáló" pédányai azonban max. 35 centisre nőlhetnek meg.