Hány százaléknak kell lennie egy adott összetevőből egy termékben, hogy az benne lehessen a termék nevében?

Amiben nincs valódi komponens, csak aroma, arra az ÍZŰ szót kell ráírni. Pisztácia ízű, málna ízű.

A százalék csak az összetevők felsorolásánál fontos. Ott a százalék arányában kell írni a sorrendet. Tehát ha 1% pisztácia van benne, akkor nem írhatják az első helyre a pisztáciát, hanem azt megelőzi a cukor meg minden ballasztanyag.

Ha van benne pisztácia, akkor pisztáciás. A mesterséges pisztáciaaroma nem pisztácia.

A Lindttel ez is baj: "beismerte, hogy a szlogenjében szereplő kiválóság és legfinomabb anyagok használata csak üres reklám" [link]

Ez a termék típústól függ. A Magyar Élelmiszerkönyv szabállyoza.

Pl a kenyér már 5 dzazalek tk liszttol teljes kiorlesu. A bejgli meg csak 50 szazalek toltelekaranynal lehet bejgli

Nem mondom, hogy nincs igazad, de a térfogat az csak egy dolog. Nyilván a virslire nem írhatom rá, hogy 96% hús, ha csak 3% hús ízt biztosító valamit tartalmaz. De attól még hús ízű. Nagyon vad és hülye példa, de egy vírus térfogata mekkora a testeden belül? Hát nem sok, de mégis meg tud ölni.

Vannak olyan összetevők, amelyek nem valami helyet vannak, mégis kis mennyiség csak a sorban. A valódi vanília mennyi lehet egy kiváló vaníliafagylaltban. Olyanra gondolok, amelyet nem ipari körülmények és technológiával készítenek, hanem teljesen hagyományos módon. Ha teszem azt, 70% vanília lenne, az ehetetlen. 5% szerintem elegendő, hogy vaníliafagyinak lehessen nevezni.

Értem a felháborodásodat - osztozom is benne -, de ez egy nagyon bonyolult, összetett kérdés. A citromos teában mennyi citrom van? Minimális. A citromos teában mennyi tea van? Minimális, de ezzel mégsincs gond. A csilis csipszben mennyi csili van? Jelentéktelen, százalékosan biztos 1% alatt.

A problémát a tisztességtelen üzletpolitika, a vásárlók megtévesztése okozza, nem az, hogy miből mennyi van az adott termékben.

A magyar szabályozás (állítólag) szigorúbb az európai átlagnál. Nyilván meg van határozva mindaz, amit kérdezel. A termékek ellenőrzése folyamatos munkát ad az erre szakosodott intézményeknek. Ha az nem felel meg az előírásoknak, különböző következménye lehet. De kiskapukat lehet találni, és ha azt becsukják, nyílik másik.

Pl. a tepertős pogácsánál előírták, mennyinek kell lenne benne, hogy tepertős pogácsának legyen nevezhető. Pontos számra nem emlékszem, nem nézek most utána, de a mondanivalóm szempontjából mindegy. Legyen 60%. Nos, X gyártónál korábban 35% volt. Mit tettek? Nem megnövelték az arányt, hanem átnevezték. A tepertős hatszögre nincs előírás. Ugyanez a virslire. Nem felel meg az élelmiszerkönyv vonatkozó meghatározásának? Legyen akkor rudacska.

"Az említett csokiban 44% a cukor, tehát inkább cukros, mint pisztáciás. 😀 Telített zsírsav 32%, tehát még mindig inkabb telített zsírsavas. 😀 No de a csomagolásra se nem a cukrot, se nem a telített zsírsavat teszik a görények."

Kötve hiszem, hogy csak 44% cukor lenne benne, ezt honnan vetted?

Ennyi erővel mindenen csak cukor lenne.

alapvetően úgy is kellene, mint a dohánytermékeken, intenzíven fekvő emberek képét rányomtatni, mert ezek fogyasztása gyakorlatilag egyenes út a infarktusig/sztrókig 50-60 éves korban.

Kötve hiszem, hogy csak 44% cukor lenne benne, ezt honnan vetted?

Az átlagos "tej" csoki (tehát ami nem keserű) mint Milka/Tibi/Boci 60-70% cukrot tartalmaz, a Nutella 60%-cukrot, a Nestlé "cukrozott" kakaópor 80% cukrot, az "üdítő" italok 90%-a cukros víz, stb.

(És akkor - bár nem ide tartozik - megy a toporzékolás a politika rovatban, hogy drága az "élelmiszer", és nyakra főre vásárolják az ilyen élelmiszeripari hulladékokat.)