A trágyázás valóban azt jelenti, hogy állati székletet a termőföldre juttatnak és azt a növény "megeszi"?

"Eleve a tápozott, de ha az kimerül,"

Bocs, mármint a virágföldre értettem, amibe elültették a növényt. Csak annyira lesokkolt ez a rácsodálkozás, hogy még most se győztem meg magam arról, hogy nem troll kérdés.

A különbség a szobanövény, és egy étkezésre szánt kulturnövény közt az, hogy utóbbinak sokszorosa a tápanyag igénye! Mivel valamiből építkeznie kell. Egy szobanövény nő egy évben 10 centit. Egy kukorica meg nő 3 métert, és hoz 5 kiló termést.

Vagy a napraforgó... tömény olaj, koncentrált energia.

Szerinted az a semmiből odaterem? Meg lenne oldva a bolygón az éhezés!

Nincsenek csodák. Az anyag, nem jön létre a semmiből. Ha szénhidrátot, fehérjét, zsírt akarsz, az rengeteg befektetett energiát, tápanyagot igényel. Amihez ásványokban gazdag termőföld kell.

(Többek közt ezért is van némi csúsztatás abban a történetben, hogy a vegán étrend "megmentené" az emberiséget az éhezéstől. Mivel az a föld, ahol a fű épphogy megél, alkalmas legelőnek, de nem alkalmas másra. Nem lehetne mondjuk szóját termeszteni rajta.)

"elbúvik a föld alá. És aztán amikor már ott is eleget volt, előbúvik, mint forrás…"

És azt még tegyük hozzá, hogy egy mészkő hegységből fakadó forrás a legtisztább, és legfinomabb víz! Mivel a porózus kőzet mindentől megszűri, és közben rengeteg ásványi anyag oldódik bele!

És -kedves kérdező- tudod miből van az a mészkő hegy?

Döglött halak csontvázából b+ :D))))) Egészségedre! XD

Folyóssá rohadt dinoszauruszt (kőolajszármazékokat) tartalmazó samponról, fogkrémről, szeretnél beszélgetni, vagy mára ennyi is elég volt? :D

Kérdező!

Szereted a hamisítatlan falusi gyümölcsöt?

Nem olyat, amelyiket vegyszerezik meg keresztezik és hasonlók, hanem azt az igazi nagymama kertjéből valót?

Régen az öreg parasztemberek a kertben a gyümölcsfák alá ásták el az elhullott háziállatokat.

Csak mondom....... ;)

A növény tápanyagokat vesz fel a talajból és a levegőből.

A levegőből származik a szén (a szén-dioxidot alakítják át a fotoszintézis során egyszerű cukrokká, majd az egyszerű cukrokat összetett cukrokká - keményítő és cellulóz).

A növényi szövet azonban nem csak szénhidrát, kell hozzá nitrogén, foszfor, kálium, és egy csomó további elem (szinte a periódusos rendszer nagyobb része kis túlzással). Ennek a forrása a talaj (kisebb részben egyes elemeket a levélen át is felvesz a növény, de most maradjunk a talajnál).

A nitrogén-foszfor-kálium pótlásáról szoktak gondoskodni a gazdálkodók. Ennek két forrása lehet, egyik a műtrágya, a másik a szerves trágya.

A műtrágyát vegyi üzemekben állítják elő, megjelenési formája por, szemcse, esetleg lehet folyékony is. Egy 100 méterszer 100 méteres területre (ami 1 hektár, rövidítve 1 ha) jellemzően 100-200 kg-ot lenne szükséges/szokás visszapótolni. (Az más kérdés, hogy a legtöbb gazdálkodónak ennyire nincs pénze, meg számít az is, hogy 1-2 évvel korábban milyen növények voltak a területen, csomó módosító tényező van.)

És akkor van a szerves trágya. Ez is lehet kétféle. Az egyik a komposzt, ami lebomló növényi szerves anyag (meg pl. tojáshéj), ezt lehet előállítani a kertben, a növényi maradványok egy helyre gyűjtésével, de pl. vigyázni kell, hogy gyommag ne kerüljön bele (sok), túl sok fehérje sem, mert akkor megrohad. Nagy vonalakban egy réteg növény, egy réteg föld, néha meglocsolod, vársz fél-egy évet, és kapsz egy földszerű keveréket, amit szétszórva a területeden növeled annak a tápelemtartalmát.

És akkor van a kérdésedben szereplő állati eredetű szerves trágya. Ez mindig alomanyag (pl. a szalma a lovak alól) és széklet+vizelet keveréke. Igen, tényleg. Fontos azonban, hogy ezt sem csak úgy közvetlenül szórják ki a növényre, két okból sem...

Egyrészt ennek is érnie kell. Az érés során felmelegszik a halom (a bomlási folyamatok miatt), ez elöli benne a kórokozókat, illetve az állatok emésztőcsatornáját megjárt és egyben maradt magokat is "megfőzi" kicsit, hogy azok később ne tudjanak a földbe jutva kicsírázni (mert akkor meg a növény alatt több lenne a gyomnövény - mondjuk a szervestrágyázott területen várhatóan valóban több lesz a gyomnövényed így is). Az érés több hónapot vesz igénybe. Ez alatt száraz időben még locsolják is a trágyahalmot (már ahol foglalkoznak vele), mert fontos, hogy ne száradjon ki.

Van persze teljesen folyékony szerves trágya is, pl. hígtrágyás sertéstelepen, ahol az állatok rácson vannak, ami kijön belőlük, az alul összegyűlik és ezt vízzel tüntetik el alóluk. Ez a hígtrágya is kijuttatható, tartálykocsi kell hozzá. De igen, ez is ürülék és vizelet, ami kikerül a földkekre.

És akkor a másik ok, hogy miért nem kerül a növényre (általában). A szervestrágyát be kell dolgozni a talajba, a talajmunkák ideje pedig akkor van, amikor az előző termés lekerült, az új vetés meg még nem történt meg. Tehát a szervestrágyát az "üres" talajra szórják ki, és aztán ezt beforgatják a talajba. A talajéletnek ez nagyon jót tesz, a növények nagyon meghálálják, a gond éppen az, hogy nincs elég állatállomány ahhoz, hogy minden (arra érdemes) területet legalább néhány évente szervestrágyázzanak.

Aztán a trágyázásnak vannak egészen extrém módozatai is. Halastavakat is trágyáznak, amiből több növényi plankton, meg hínár képződik, és ezt fogyasztva több halat lehet termelni. Ennek az eszköze például a Vojnarovich-féle trágyaágyú, ami egy duplafenekű nagy csónak, rajta egy szivattyú, a csónakot megtöltik trágyával és aztán a vizet átszivattyúzva ezt szétterítik a csónak körül (mint egy tűzoltóhajóval).

A másik, ami sokkot okoz annál, aki először hallja, az úgynevezett tőzegfekál-trágya. A tőzeg mocsarak-lápok visszamaradt növényi maradványa, egyfajta növényi szivacs, palántázásra, vagy akár égetésre is lehet használni. Ez a szivacs pedig kiválóan felszív - mindent. Mindent is.

A fekál(ia) pedig az emberi széklet (és itt a vizelet is). Igen, egy időben, ahol volt tőzeg is, jó 80-100 éve még az emberből kijövő szerves anyagot is igyekeztek a termelés szolgálatába állítani, egy menet a kerti budin, rádobsz egy marék tőzeget, sok ember, hosszú idő, és még számítások is voltak arra, hogy egy szövetkezet egy év alatt mennyi tőzegfekál-trágyát állít elő, és abban mennyi nitrogén, foszfor, kálium hatóanyag termelődik, amit kijuttatva lehet pótolni a talajerőt...