Elmagyaráznátok a fizikáját, hogy miért sült oda a palacsintám ilyen ezüstös-fényes serpenyőben? A serpenyő fala függőleges, kb 4,5 cm; és vékony az alja is, meg a fala is. Tehát az a tipikus fémes-fényes.
Azzal a fa lapka cuccal nem lehet fölkaparni.
Szerintem veszek egy másikat.
Arra gondoltam, hogy ez valszeg eleve hús sütésére való; és azért nem működött. Nem tudom, hogy önmagában pl tükörtojás készítésére megfelelő-e, talán arra is igen.
Azt látom, hogyha rámegyek, hogy palacsintasütő, annak kifejezetten nem ilyen az állaga, de a serpenyőre is dob ki olyat, aminek tök más az állaga. Azt hittem, hogy palacsinta sütéséhez bármilyen jó.
Raktam bele olivaolajat is bőségesen.
Az elsőnél csak kicsit maradt a tészta az alján, amikor elkezdtem fölszedni, hogy megfordíthassam; de már kicsit már sült/égett szaga is kezdett lenni; pedig azt hiszem, jól összedolgoztam a tésztát, de nem egyenletesen sült talán. Szóval akkor egy kicsi bennemaradt; gondoltam okés, raktam bele megint olivaolajat, az meg rátapadt az egész részén. Azt nem tudom, hogy ez a második pl megsült -e teljesen, vagy akár az első, mindenhol, olyan szintre, hogy le lehessen szedni. A palacsintatésztát érzésre állítottam össze. Az elsőt azt kicsi lángon sütöttem, mert a másik tűzhely, ami szélesebb kör, az nem akart elindulni. A másodiknál már sikerült elindítanom, de mégse lett jó.
Na, most akkor ez tényleg nem erre való?
Vagy akkor én nem jól csináltam valamit?
Egyébként , itt látok képeket még serpenyőkről, amik hasonlóan néznek ki, itt rozsdamentes acél, ilyen van ezek alá írva. És szóval szerintem,ha másik anyagúban csináltam volna, akkor működött is volna.
Valamint, ami termékre kifejezetten az van írva, hogy palacsintasütő, az alkalmas további más dolgok sütésére is, mint hús, meg tojás?
És ez a rozsdamentes acél-cucc, ez akkor elvileg jó kéne , hogy legyen palacsintához is?
Elmagyarázná légyszi valaki, aki érti a fizikáját, kémiáját, hogy miért történt ez?
A palacsintatésztát érzésre állítottam elő, az elsőnél még arra gondoltam, hogy túl kevés lesz benne a tej, raktam még hozzá, gondoltam, ez lehetett a hiba; de a másik is teljesen letapadt.
Egyébként nem új volt az a serpenyő, mielőtt valaki megijedne, ennek kicsit úgy lötyög a szára, de nem vészesen, de még szóval használható volt mindenesetre; amíg bele nem sültek az aljába a palacsinták; de van még egy ilyen, szerintem anya azt használja, ezt meg nem is szokta, úgyhogy nincs baj. A maradék tészta egyelőre a hűtőben pihen; a két prototípust megettem rászórt fahéjascukorral. Most várom anyám érkezését, hogy biztosítson egy olyan anyagú főzőegységet, amiben tudok palacsintát sütni. Ennek szerintem mennie kellett volna; csak tutira biztos vagyok benne, hogy ez a rozsamentes acélserpenyő nem erre lett kitalálva.
De nem baj:)
Jézusom, te mindenről ennyit beszélsz? 😀
Egyébként szerintem az volt a gond, hogy nem teflon volt az alja, nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!