Most erjedését akadályozni?
Lehete-e? Ha igen akkor mivel, hogyan, és mennyi időre?
Nem csak a mai technológiák, hanem akár a régi (középkori, ókoriak) is érdekelnének.
Köszi
@10: az oldal színvonalát jelzi, hogy a péksüteményeket, illetve bármely élesztővel készült terméket SEM baktériumok erjesztenek, így az antibakteriális hatás teljesen és tökéletesen lényegtelen. A leggyakoribb élesztő a Saccharomyces cerevisiae, egy gombafajta. Ezen kívül egyes termékeknél mellékszerepet játszhatnak más gombafajok is. Épp ezért az antibakteriális szerekre nagyívben tesznek. Ha valami akadályozza a működésüket, annak fungicid, vagy legalábbis fungisztatikus hatása van.
Ha kicsit kisebb mellénnyel beszélsz hülyeségeket, azért az nem árt :)
Elolvastam a cikket... nehéz választani, milyen arcpálmát küldjek, ezért kapsz egy ilyen összeállítást.
Tehát nézzük csak:
"A xylit antibakteriális hatású, így nem alkalmas péksütemények, vagy bármilyen élesztővel készült ételek készítésre. Az élesztő ugyanis egy gomba"
Epic fail. Az antibakteriális azért antibakteriális, mert baktériumok ellen hat. A baktériumok felépítése pedig borzasztó más, mint a gombáké, ezért az antibiotikumok döntő többsége semmilyen szinten nem alkalmas gombák elpusztítására. Próbáljon már valaki egy bakteriális riboszómára, vagy pedig bakteriális peptidoglikánra ható antibiotikummal gombákat írtani... atyaég.
"amit szakszóval „fel kell futtatni” tejben vagy vízben, egy kevés egyszerű szénhidráttal, tehát cukorral, mert a gomba szereti a cukrot. A xylit azonban nem nyújt táptalajt az élesztőgombák számára."
Anyám. Naszóval van nekünk a mustunk. A mustban _eleve van_ cukor - glükóz és fruktóz, kb 1:1 arányban. Azt a cukrot kezdi el szépen alkohollá erjeszteni a Saccharomyces. Nem kell, hogy a nyírfacukor bármilyen táptalajt nyújtson. Hasonló a helyzet a péksüteményekkel, amik lisztből készülnek. A liszt ugyanis tartalmaz glükózt és maltózt is - pontosabban enzimkatalizált reakciókban természetesen keletkezik benne. Így oda sem kell táptalaj. Persze, nem árt, ha van, illetve bizonyos éretlen szőlőből készült mustnál is meg szokás küldeni házi borkészítéshez... de olyanról szó sincs, hogy a nyírfacukor gátolná az erjesztési folyamatokat.
Nem mellesleg a nyírfacukornak úgy amúgy nincs fungicid hatása.
Hopp, lemaradt a beígért arcpálma összeállítás:
Az egyik rokonom csopaki hobbiborász, ő le szokta fagyasztani a must egy részét, ami kiolvasztva újra tökéletesen fogyasztható lesz, de ha nem fogyasztjuk el pár nap után ugyanúgy elkezd murcisodni mint a friss.
A nyírfacukor témához szívesen hozzászólnék érdemben, de ilyen forrásanyaggal nehéz lesz sokat mondani: [link]
Viszont az előző hozzászóló válaszába annyiból belekötnék, hogy egyrészt a nyírfacukor több mint egy cukor ízű valami, szerkezetileg majdnem cukor. Másrészt úgy általában nem jellemző a Föld nevű bolygó víz alapú létformáira, hogy bármilyen kémiai anyag tömény vizes oldatában (pl: cukor, etanol, só , akármi..) jól éreznék magukat, amelyik mégis azt extremofilnek hívjuk, és a közönséges élesztőgomba nem ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!